| |
|
|
Janus-arcú kezdet
 Ha Janus-temploma zárva van, akkor béke honol az egész birodalomban – legalábbis így tartották az ókori Rómában. Hogy lehet az, hogy egy isten bezárja a templomát, és addig nem is enged be senkit, amíg ki nem tör a háború? Furcsa, kifacsart logikának tűnhet a dolog, pedig nem az.
Janus a kezdetek istene volt, akinek ősiségéhez nem fér kétség. Eredete sokak szerint etruszk gyökerekre vezethető vissza, ő maga azonban olyan istenség, amely Rómához kapcsolódott, de túlélte az ókort, és a mai napig használjuk a „Janus-arcú” kifejezésünkben.
Ez mostanra valamilyen álcára, olyan kettősségre utal, amely a kétarcúsággal párosul, de csak azért, mert az évszázadok során elfelejtettük ennek a szimbólumnak a valódi jelentését. Az antik ábrázolásokon két szakállas férfifej látható, mintha a tarkójuknál összenőttek volna. Az egyik arc öreg vonásokat visel magán, a másik azonban még ifjú. Mindent látnak – visszafelé, a múltba és előre, a jövőbe tekintve –, hiszen egy kútfőhöz tartozó, ellenkező irányú aspektusok.
A jó kezdet fél siker, ahogy a mondás is tartja. De a teljes sikerhez a másik félre is szükség van: az eredmények, a sikerek mögött ott a múlt, a befektetett energia. Többnyire nem látszik, és nem is olyan csillogó, de nélküle nem lenne mire alapozni az új kezdeményezést. Ezért amikor valami új dologba kezdünk – vagy nekiindulunk egy következő ciklusnak, új évnek –, amikor két világ, a múlt és a jövő világának kapujában vagyunk, meg kell állnunk és időt kell szentelnünk az előkészítésére.
Tovább olvasok
|
E havi számunkban:
Egy kávé és hozzá pár jó gondolat
A filozófiai kávéház olyan hely, ahol az emberi létet érintő kérdéseket járunk körül. A lehetséges témák száma végtelen, de mindig kapcsolódunk az élet rejtélyéhez, a ki vagyok, honnan jöttem, merre tartok kérdéseihez. Így foglalja össze az Új Akropolisz filozófiai kávéház programsorozatának lényegét röviden a Székesfehérvárról indult kezdeményezés honlapja. 2017-ben Budapesten is elindulnak a kávézás közbeni együtt gondolkodások, ennek apropóján kérdeztük Grúsz Róbertet, a program ötletgazdáját.
Kezdjük talán a legelején: Honnan jött a filozófiai kávéház ötlete?
 Abból a belső igényből fakadt, hogy jó lenne kivinni a filozófiát az iskolapadból, és természetes körülmények között megbeszélni a mindannyiunkat érintő kérdéseket. Szerettünk volna olyan formát találni, amely elég kötetlen ahhoz, hogy csak úgy el lehessen hívni barátokat, ismerősöket is, de ne kelljen mindenáron végighallgatni, esetleg rosszalló pillantásoktól tartva távozni, ha valamit másként gondolunk.
Magyarországon a kulturális teázóknak és kávézóknak hagyománya van, amelyek jó mintául szolgáltak. Már csak találni kellett egy helyet, amely befogad bennünket, ez lett Székesfehérváron előbb a Mokka, majd a Ribillió kávézó.
Mennyire alakul ki párbeszéd, véleményütköztetés, eszmecsere egy ilyen beszélgetésen? Egyáltalán kell, hogy közös nevezőre jussanak a résztvevők a végére?
Fontos kiemelnem, hogy a célunk a közös gondolkodás. A medret a filozófia mint a bölcsesség szeretete adja, a kérdéseket pedig a megértési vágy, valamint az alkalmazás iránti igény szüli.
A beszélgetés – ahogy a kapcsolódó gyakorlatok is – a mélyebb megértést szolgálják, és persze lehetőség nyílik a tapasztalatcserére is. Tehát nem mentálhigiénés céllal esik szó az egyes kérdéskörökről, és nem is a szofizmus kap teret, amikor minden igaz és annak az ellenkezője is, vagyis mindenkinek igaza van és senkinek sincs.
A programok előadás jellegű felvezetéssel kezdődnek. Eszmecsere főleg arról szokott kialakulni, amihez a résztvevőknek van hozzáfűznivalójuk, amivel kapcsolatban van tapasztalatuk, vagy amiben személyesen érintettek, azaz önismereti kérdésekben vagy az alkalmazás terén. Sokat lehet meríteni a többiek tudásából, így mindenki gazdagabban távozhat.
Mennyire lehet egy-egy kérdéskör mélyére hatolni egy ilyen alkalommal?
A téma mélysége szempontjából nincs különbség mondjuk egy előadás és egy kávéházi beszélgetés között. Sőt, egy előadás legfeljebb 1–1,5 óra lehet, azután lankad a figyelem. A kávéházban ezt kibővítik a ráadás gyakorlatok, a kérdések, a pezsgő beszélgetés, így több időnk van.
A csapatjátékok, gyakorlatok, közös feladatok egyébként is nagyon népszerűek. Az sem okozott legutóbb gondot, hogy a férfiakat és a nőket szétültettük, és saját nemükről kellett jellemző vicceket gyűjteniük, majd elmondaniuk. Ha csak úgy megkérdeztük volna őket, hogy ki tudna elmondani egy ilyet, biztos nagy csend lett volna.
Vannak örökzöld témakörök, amelyek iránt mindig nagy az érdeklődés, amiről mindig jó beszélgetni?
Tapasztalatom szerint teljesen kiszámíthatatlan, hogy ki, mikor, mire jön vagy nem jön el. Az elmúlt évben foglalkoztunk például a hősiességgel, a sorssal és fejlődéssel a Ji King és a Tarot tükrében, a kreativitással, a versengés és együttműködés közti különbséggel, varázsmesékben szereplő tündérekkel és manókkal ugyanúgy, mint az időgazdálkodással. A filozófia egyik szépsége, hogy mindenféle gondolatkörhöz adhat fogódzót, támpontot, hiszen éppolyan sokszínű, mint maga az ember. Semmit sem zárunk ki, bármi lehet az együtt gondolkodás alapja.
Visszajárnak, akik egy kávé mellett egyszer már belekóstoltak a filozófiába?
 Igen, többen vannak, akik rákaptak az ízére és sokszor eljönnek. Nekik azt hiszem, a változatos programok mellett az is vonzerőt jelent, hogy ez egy nyitott légkörű, rendszeres program, olyan, mint egy baráti kör. Két-három alkalom után a résztvevők már névről ismerik, üdvözlik, megszólítják egymást. A gondolatok megosztása, a nyitottság és az egymásra figyelés életkortól függetlenül gyorsan összekapcsolja az embereket.
És a körhöz bárki csatlakozhat. Egyik kedves élményem, hogy néhány éve egy lány amolyan tipikus külső megfigyelőként szeretett volna csak részt venni. Nem is a programra jött, csak úgy éppen ott volt. Pár perc múlva már majd leesett a székről, úgy magyarázott. Gyakran jött azután is. Azóta az élet más városba sodorta, most Pesten él és tanul, de a kapcsolat, a barátság megmaradt.
Az már csak hab a tortán, hogy ennek a programsorozatnak köszönhetően hívtak fel először a székesfehérvári Vörösmarty Rádióból, hogy meséljem el, milyen is ez a kávéház. Aztán a fél órából közel ötven alkalom lett, egy éve tartó rádiós interjúsorozat, vagyis az eredeti témán messze túlléptünk sok újabb jóízű, kötetlen beszélgetéssel.
Kovács-Torma Réka
Ha Te is belekóstolnál a kávéházi közös gondolkodás élményébe, várunk januári alkalmunkon: A sors és a fejlődés törvénye a Tarot és a Ji King szimbólumai alapján
2017. január 29. vasárnap, 18.00
Ribillió kávézó és söröző, Székesfehérvár, Rózsa u. 1.
|
Tesla – egy briliáns elme és egy kivételes ember
Kiadványajánló
 Nikola Tesla nem csupán zseniális feltaláló volt, akinek tudományos munkássága felbecsülhetetlen hatást gyakorolt a technika fejlődésére, hanem egy olyan új tudóseszmény megtestesítője is, aki a képzelet alkotóerejére támaszkodik, és – nem utolsó sorban – tudását önzetlenül az emberiség javára fordítja.
A géniusz életútját, feltalálói pályafutásának történetét végigkísérve bepillantást nyerhetünk tudományos, fizikai és elektronikai felfedezéseinek kulisszatitkaiba, párhuzamban önismereti és önirányítási képességének tudatos fejlesztésével. A Új Akropolisz Kiadó Fortuna Füzetek 9. részéből megismerhetjük Tesla életét, a teremtő képzeletről alkotott elveit és gyakorlatait, szemléletét a régi és új típusú tudós-ideálról. Megtudhatjuk, hogyan kötődik Budapesthez, milyen hatást gyakorolt életére Mark Twain és a magyar író, Jósika Miklós, miként játszott szerepet egy kolerajárvány a tudóssá válásában, és hogy miért vetette el végül néhány – tökéletesen működő – találmányát. A fotókkal és portrékkal illusztrált, olvasmányos stílusban megalkotott zsebkönyvet akkor is élvezettel forgathatja az olvasó, ha egyébként nem jártas a fizika vagy az elektromosság szikrázó világában.
A kiadvány szerzője, Havasi Ferenc a legendás tudós nem mindennapi gondolatvilágába kalauzolja az olvasót. Különleges kapcsolatrendszerbe helyezi Tesla természettudományos életművét és szellemi hagyatékát, olyan napjainkban is aktuális filozófiai témakörökkel fűszerezve, mint az önismeret és önirányítás, vagy az embernek önmagához, az emberiséghez, vagy akár a világhoz fűződő harmonikus viszonya.
[Havasi Ferenc: Tesla – egy briliáns elme és egy kivételes ember, Új Akropolisz, 2009, A6 méret, 56 oldal]
Bakos Bettina
2017. január 31-ig vagy a készlet erejéig minden kiadványunk – a 2016 decemberében megjelent Ár ellen evezve című könyv kivételével – az eredeti ár 50%-áért kapható. A honlapon feltüntetett árak a kedvezményt még nem tartalmazzák.
|
Új Akropolisz a világban
|
F
i
l
o
z
ó
f
i
a
|
 Hogyan nézzünk szembe a félelemmel – beszélgetés (Dél-Korea)
A „Hogyan nézzünk szembe a félelemmel” előadás a félelem többféle formáját is sorra vette, de különösen azokra koncentrált, amelyek napjaink modern életvitelének velejárói. Terítékre kerültek a lehetséges megoldások is, amelyeket társadalmunk kínál ellenük, és az, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy filozófiai megközelítéssel tekintsünk a félelemre. Az előadás után a részvevők egy kötetlen beszélgetésben megoszthatták egymással személyes tapasztalataikat is az elhangzottakkal kapcsolatban.
|
|
K
u
l
t
ú
r
a
|
 Előadás Antoine de Saint-Exupéryről együttműködésben az UNESCO-val (Pozsony, Szlovákia)
A szlovákiai Új Akropolisz és az UNESCO Dokumentációs és Információs Központja közös előadássorozatának utolsó állomását Antoine de Saint-Exupéry életének, munkásságának, humanista és filozófiai gondolatainak szentelték.
Az együttműködés az UNESCO-s központtal 2011-ben kezdődött, és öt év alatt számos esemény valósult meg, amelyeken filozófiai, tudományos és a világ kulturális örökségét bemutató témákkal várták az érdeklődőket. Az 50 előadáson összesen több mint kétezren vettek részt.
|
|
Ö
n
k
é
n
t
e
s
s
é
g
|
 Művészeti előadások atlantai családok javára (USA)
Az atlantai Új Akropolisz havonta ad otthont művészeti előadásoknak, ahol a teljes nyereség 25%-át helyi menekült családoknak ajánlják fel. Az Új Akropolisz és a környék tehetséges fiatal művészeinek közös erőfeszítéséből születő előadások rendszerint nagy sikert aratnak.
|
További híreink a nagyvilágból angol és spanyol nyelven.
Ajánló
Vállalj felelősséget az idődért!
Időgazdálkodás szeminárium Győrött
 Az időhöz való viszonyulásunk egy tanult folyamat eredménye, amely nagyban meghatározza hétköznapi életünket. Tudatos döntéseink viszont kiemelhetnek bennünket erről a szintről, és egy magasabb nézőpontot, valamint önismeretet adva győzelmekhez juttathatnak minket.
Az időgazdálkodás az időnk beosztásán túl magában foglalja céljaink meghatározását és a célok eléréséhez szükséges folyamat kidolgozását is. Annyi időt töltünk a céljainkkal, amennyire azok fontosak nekünk?, Halogatjuk feladataink elvégzését?, Döntünk vagy sodródunk? – szemináriumunkon beszélünk ezekről a kérdésekről és az idő értékéről, továbbá áttekintjük az időperspektívákat, a döntés fontosságát, a célok tulajdonságait. Az időgazdálkodás egyik módszere, az időrablók elemzése, valamint néhány konkrét feladat is a segítségünkre lesz abban, hogy alkalmazható tudáshoz jussunk.
Régen egy híres filozófus azt mondta, hogy „Minden a másé, csak az idő a miénk.” Vedd hát kezedbe az irányítást, és legyen az életed olyan, amilyennek valóban szeretnéd!
További részletek itt.
|
|
