Kulturális Hírlevél 12. szám
2003. május

TARTALOM

• Májusi programjaink
  
  
• A tavaszi fáradtságról
  
  
• Mit tehetünk lelki egészségünkért?
  
  
• A filozófia mint életforma
  
  
• Információk

Kedves Olvasó!

Tavasszal az ember gyakran már abban is örömét leli, hogy pusztán csak szemléli a megújult, megtisztult természetet, és már ettől a látványtól is megnyugszik a modern élet túlhajszolt ritmusától meggyötört lelke. A természet üzenete egyszerű, de minden élőlényre vonatkozó törvényt közvetít: mindennek, ami él, időről időre szüksége van megújulásra és megtisztulásra.

Az ember életciklusa napi megújulást igényel: fizikailag, energetikailag és lelkileg is. Napi táplálásra, részeink gondozására és éltetésére kötelez az élet. Nehezen feledkezhetünk meg testi szükségleteinkről, hiszen a test akaratunktól függetlenül is jelzi az energia hiányát, de a nem megfelelő táplálékot is megbosszulja felborult működésével. És mi a helyzet a lelki világunkkal? Mi táplálja érzelmeinket és gondolatainkat, és mi neki a jótékony étel, amely jó működést, sőt további növekedést tesz lehetővé?

Az ókori filozófusok válasza az lenne, hogy hallgassunk a bölcsek szavaira, és igyekezzünk a gyakorlatban is alkalmazni tanításukat. Űzzük ki magunkból a negatív gondolatokat és érzelmeket, és mások kritizálása helyett inkább igyekezzünk segíteni a rászorulókon. Adjunk, mielőtt kérnénk. Ha nem is mindegyiket, de néhányat az imént felsorolt tanácsok közül nemrég a modern kor művészetének egyik alkotásában véltem felfedezni. Egy nem túl ismert, és aránylag ritkán vetített iráni filmről van szó. A címe Baran, a film női főszereplője után. Madzsid Madzsidi rendező alkotása olyan, mint egy bölcstől származó tanítás. Jó példa arra, milyen kincsek rejlenek az ember lelkében, melyek felszínre kerüléséhez külső inspirációra volt szükség, hogy azután – minden akadályt elsöprő erővel – uralkodóvá váljanak a lélek fölött. Mostanában, amikor a „hetedik művészetben” legtöbbször az emberi lelket torzító, más embereket károsító szenvedélyeket ábrázolják, igazi felfrissülés, ha láthatunk és tiszta szívvel azonosulhatunk olyan belső élményekkel és lelket emelő „szenvedélyekkel”, amelyekben az ember legyőzi önzőségét, kicsinyességét, és minden félelmét. S mindezt azért, mert egy másik ember élete és üdve fontosabb lett, mint a sajátja. Csak egy kamaszkori szerelem? Csak egy mulandó érzés? Nem hiszem, hogy mulandó lenne, mert az erő, melyre a kötözködő kamasz szert tett, egy életre az övé marad. Ha nem is látja soha többé azt, aki miatt képes volt feláldozni legértékesebb tulajdonát, saját egzisztenciális biztonságát, nem feledheti el a szépség és együttérzés erejét, amely hőst alkotott belőle. Lehet, hogy nem sok embert mentett meg nagylelkűségével, csupán két családnak adott új lehetőséget az életre, azt viszont úgy tette, hogy csakis saját korlátozott forrásaiból merített.

Lelkünk tápláléka bármi lehet, ami kiemel bennünket a hétköznapok gépies életéből. Néha egy jó film, amelynek üzenetét igaznak érezzük, egy könyv, amelyből tanulhatunk másokról vagy önmagunkról, vagy akár egy beszélgetés során született, bennünk tovább élő gondolat. A hatás, amely nem múlik el, az érték, amelyen nem fog az idő, és leginkább saját nagylelkű cselekedeteink táplálják és nemesítik lelkünket, de a többiekét is. A film elején a kamasz fiú, a történet főhőse önmagát szemléli egy irodaház bejáratának üvegajtajában, és a film folyamán többször is látjuk, ahogy saját arcát fürkészi valamilyen tükröződő felületen. Ahogyan belülről változik, úgy simulnak ki egyre jobban arcvonásai is, mélység költözik a szemébe, s az első – az irodaház üvegéről visszatükröződő – és az utolsó – egy pocsolya feletti – mosolya közötti különbség magában foglalja az egész történet lényegét. Micsoda különbség!

MÁJUSI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

A MESEHÁZ ELŐADÁSA

GYŐR

SZEGED

A TAVASZI FÁRADTSÁGRÓL

A tavasz lehelete már megérintett bennünket, és ha a törvényszerűen beköszöntő tavaszi fáradtság még nem ért utol bennünket, akkor a télen valamit „nem jól” csináltunk. A tavaszi fáradtság ugyanis a természetes ciklusokkal összefüggésben szükségszerűen jelentkező állapot. Hogy milyen mértékű, az egyéni érzékenységünktől, táplálkozásunktól, mozgásunktól stb. függ. Akik a téli hónapokban (csakúgy, mint az összes többiben) egészségükre fittyet hányva a gyorséttermek remekeivel táplálkoztak, éjszakázással, nagy adag kávékkal, esetleg nikotinnal mérgezték magukat, bizton számíthatnak a tavaszi fáradtság formájában megmutatkozó tünetegyüttesre, amely leginkább levertségben és fokozott alvásigényben nyilvánul meg.

A tavaszi fáradtság tehát nem betegség, hiszen a télen fogyasztott nehezebb táplálékkal, a csökkenő vitamin- és ásványianyag-fogyasztással, a kevés napfénnyel és a szabadban való tartózkodás hiányával egyaránt magyarázható. A lerövidült nappalokhoz nem igazodó életvitel is nagymértékben igénybe veszi szervezetünket és energiáinkat. A test ily módon jelzi, hogy tápanyagtartalékai kimerültek, és pótlásukra, illetve fényre, szabadban való mozgásra van szüksége.

Tavasszal a természetben felgyorsulnak a folyamatok, és ugyanez történik szervezetünkben is. A nappalok hosszabbodásával a szervezet aktivitása is napról napra nő. A felgyorsult anyagcsere következménye, hogy szervezetünk igyekszik megszabadulni a salakanyagoktól, melyek a vérbe kerülve további panaszokhoz vezethetnek. A tél végén, kora tavasszal jelentkező meghűléses betegségek egyik legfőbb oka például a tisztulás folyamata, mivel egyrészt így tudjuk gyorsítani a salakanyag kiválasztását, másrészt viszont épp ez a folyamat az, ami csökkenti az immunrendszer működését, és kiváló táptalajt jelent a kórokozóknak.

Mit tehetünk? Első lépésként csökkentsük a szervezetbe bejutó mérgek, illetve káros hatású anyagok mennyiségét (ilyen például a só, a hús, a cukor, a fehér liszt). A nehéz, fűszeres ételek helyett részesítsük előnyben a tisztító ételeket (zöldségek, gyümölcsök). Az egyik legalkalmasabb táplálék az alma. Lehetőleg együk meg úgy, ahogy van, szőröstül-bőröstül, azaz héjával, magjával, magházával. A tisztulás egyik igen hatékony, de körültekintéssel végzendő módja a léböjtkúra (1–3 napos). Ha kevesebbet eszünk, csökkentjük az emésztésre fordítandó energiát, így fokozhatjuk a szervezet tisztulásának hatékonyságát, és csökkenthetjük a fáradtságot is. Nagyon fontos a felszabaduló méreganyagok eltávolítása. Ha semmi mást nem teszünk, csak megiszunk napi 2–2,5 liter folyadékot, már ettől is jelentős javulásra számíthatunk. A vitaminok és ásványi sók pótlása is javasolt a tisztulási folyamat felgyorsítására.

A reggeli órákban, friss levegőn (ha máshogy nem, például nyitott ablaknál) elvégzett 2-3 perces légzőgyakorlatok meghatározhatják napunk jelentős részének energiaszintjét. Aki nem kíméli magát, annak ajánlott a reggeli hideg zuhany, esetleg a hideg-meleg vizes váltózuhanyozás. Mindenkinek tavaszi frissességet kívánok!

MIT TEHETÜNK LELKI EGÉSZSÉGÜNKÉRT?

„Legyünk vidámabbak! Talán idejétmúltnak tűnhet ez a buzdítás ebben a világban, amely megannyi komoly bajtól szenved. Azt mondják, hogy a gondok ellen semmit nem ér a vidámság. Ebben nem vagyok biztos, abban viszont igen, hogy szomorúsággal, szenvedő arccal, rosszkedvvel semmit sem oldunk meg.”

„Minden ember életében vannak olyan pillanatok, napok, sőt hetek és hónapok is, amikor megtörtnek érzi magát, és saját korábbi önmagához képest levertnek, gyengének, pesszimistának, kimerültnek tűnik mindenre, ami nem a hétköznapi gépies cselekvés.

Az első tanácsom az, hogy fogadd el ezt a helyzetet, vagyis a jól ismert »ciklusok törvényének« egyik természetes kifejeződését. Csitítsd el testedet és lelkedet, és kezdd figyelni, mikor érkezik a fellendítő energiaáram. Addig pedig ne ess kétségbe, és még kevésbé oszd meg a többiekkel ezt a lelkiállapotodat. Meg kell tanulnod egyedül járni, magad lenni, nem pedig környezeted tükörképe, olyan, amilyennek környezeted szeretne látni.”

„A veszélyt nem az jelenti, hogy rossz hangulatban vagyunk, hanem hogy ebben a helyzetben minden gondolatunk és minden érzelmünk erőtlenné válik, és egyre mélyebbre süllyed. El kell kerülnünk a »körkörös gondolatokat«. Könnyen felismerhetjük őket, mert újra és újra elhangzanak, mint egy végtelenített kazetta, amelynek lejátszása után a siránkozó üzenet újra elindul.”

„Ha levertnek érzed magadat, segíts magadon egy jó könyvvel, egy kellemes sétával, vagy szenteld magad valamelyik kedvenc tevékenységednek. Minél egyszerűbb és könnyedebb, annál jobb. Néha egy kis játék egy dióhéjjal, a patak csordogálásának, vagy a tűz sistergésének figyelése jobban tisztít, mint egy ősi ima.”

„Igyekezz mosolyogni akkor is, ha egyedül vagy, még a tükör előtt is. És ha fintorogni van kedved, hát tedd, csak élvezd, mint amikor gyerek voltál.”

„Kerüld az olyan helyzeteket, amikor csendben ülsz vagy fekszel, és semmit sem teszel… csak töprengsz. Képzeld el, hogy rossz gondolataidból labdát formálsz, és elhajítod. Vissza fog térni majd, de most hosszú útra küldted, és egy időre az »űrben« marad.”

„Ha nem érzed magad jól ott, ahol vagy, ne vonulj vissza gyáván, hanem lépj egyet, és jobban fogod érezni magad. Minden helyzetben a kezdeményezés a siker kulcsa ezen a világon, és akármelyik másikon is.”

„A gyengeség főleg azokat támadja meg, akiknek nincs mit csinálniuk, és energiájukat a fájdalmas és elégedett önszemlélésre pazarolják el.”

„Az energiát nem a hibák elleni harcra kell összpontosítani, hanem az erények megerősítésére.”

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

„Sok bizonytalanság veszi körül a magabiztosságot: hol születik, mire támaszkodik, hogyan lehet felismerni más, hasonló jellemzők között, melyek mégsem azonosak vele? Először is, a magabiztosság az önismeretből fakad. Az »Ismerd meg önmagad« régi tanítása, amely mindig is érvényes volt, most is az alapfeltétele annak, hogy ebbe az irányba fejlődhessünk. Nem erősödhetünk meg abban, amit nem ismerünk.

Itt nem felszínes ismeretről van szó. Noha mindenki meg van győződve arról, hogy ismeri magát, a valóságban azonban nem ismer mást, csak hétköznapi magatartását, szokásos reakcióit, kinézetét, valamint azt, amit a többiek mondanak róla. Hiányzik az a másik, a mély ismeret, amely lényünk gyökeréig hatol, amely minden látszat és minden körülmény mögé lát. Ez az ismeret teszi lehetővé, hogy minden változás mögött megismerjük magunkat, felismerjük hibáinkat, és megtaláljuk még ki nem bontakoztatott erényeink fényét.”

INFORMÁCIÓK

Rövid hírlevelünk néhány „levélkét” tudott megmutatni. Ha szeretné látni a „fát” is, az Új Akropolisz nemzetközi és magyar szervezetét is megismerni, tekintse meg nemzetközi és magyar weblapjainkat.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

• Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
  
  
• Győrött: 9021 Munkácsy Mihály u. 1. II. em. Telefon: (96) 322-182, hétköznap 18–21 óráig.
  
  
• Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.