Kulturális Hírlevél 59. szám
2007. szeptember

TARTALOM

• Egyiptom-napok a Petőfi Csarnokban
  
  
• Ízelítő az „Egyiptom, a bölcsesség hazája” című kiállítás anyagából
• 
  
• A filozófia mint életforma
  
  
• Szeptemberi és októberi programjaink
  
  
• Információk

Egyiptom-napok a Petőfi Csarnokban

A Petőfi Csarnok és az Új Akropolisz által szervezett három napig tartó Egyiptom napok rendezvény a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem előadói, neves hazai és külföldi egyiptológusok és antropológusok aktív közreműködésével jött létre. Külön köszönjük az Egyiptomi Nagykövetség kulturális tanácsosának, Prof. Dr. Hesham Mohamed Shafik-nak a programsorozat felett vállalt védnökséget. Az előadások mellett kiállításokkal, filmvetítésekkel, folyamatos gyermekprogramokkal, vásárral várunk szeretettel minden Egyiptom iránt érdeklődőt.

Ez az érdeklődés már az ókorban is óriási volt. Görögök és más népek fiai Egyiptomba jártak tanulni az akkori Per-anh, élet házának nevezett egyetemekre. Hérodotoszt, a történetírás atyját még ebben az utolsó, hanyatló időszakban is ámulatba ejtették a piramisok és a templomok, a halálhoz kötődő rítusok, de még a hétköznapi ember erkölcse is.
A reneszánsz újra felfedezte Egyiptomot a Nyugat számára, és romjainak, szimbólumainak látványa máig kíváncsiságot és vonzalmat ébreszt. Elkápráztatnak a különleges építményei, az alkotásaiból sugárzó szépség és a rejtély, hogy miként tudott újra és újra feltámadni a zűrzavaros átmeneti korokból. Mélyebben belemerülve történelmükbe felfedezzük, hogy mindenekelőtt az igazság és az igazságosság kérdése érdekelte őket, valamint a lélek földi és túlvilági sorsa. Tudós papok kutatták az ember és a világegyetem kapcsolatát, a természeti törvények megjelenését a társadalomban, az emberhez illő életritmust, amelyet a ciklikusan ismétlődő időben találtak meg, szemben a ma uralkodó lineáris szemlélettel... – mindezekből különleges szokásrendszer és életritmus alakult ki a Nílus völgyében.

És rádöbbenhetünk arra, hogy olyan természetközeli civilizációval van dolgunk, amely a mai világunk gondjaira alternatív megoldásokat kínál, és amelynek világnézete a szellemi értékeket részesítette előnyben. Talán éppen ez az, amiért érdemes elgondolkodni egyiptomi örökségünkön, miközben saját válaszainkat keressük az örök emberi kérdésekre.

Tartalmas időtöltést kívánunk minden kedves látogatónknak!

A sokszínű kínálatot megtalálhatják a Hírlevél Szeptemberi és októberi programjaink pontja alatt.

Az alábbiakban rövid bepillantást adunk az „Egyiptom, a bölcsesség hazája” című kiállításunk anyagába, amelynek képekkel gazdagon illusztrált bőséges magyarázó szövegei, intelmekből, a Halottak Könyvéből vett idézetei átfogó ismereteket nyújtanak, és azt is megsejtetik, miért mondjuk Egyiptomot a bölcsesség hazájának. A következő oldalakon ízelítőül a több mint harminc tabló témáiból válogattunk.

Egyiptom, a bölcsesség hazája

Egyiptom rejtélyes nyelve: a szimbólumok

„A szfinx, amely egyet jelent a talánnyal, Egyiptom egyik fő szimbólumává lett. Emberi fej koronázza az oroszlán testet, amelyet feltehetőleg valamikor madárszárnyak is díszítettek, akárcsak a görög szobrokon. A görög megfejtés szerint az ember múltját és jövőjét mutatja. Talán nem is csak egy élet állomásait, hanem létezésének végső értelmét is? A kelet irányába néző emberfejű állat az intelligencia győzelmét jelenti az ösztönök fölött, a szellem felsőbbrendűségét az anyaggal szemben.”

„Az Ozirisz-mítoszkörben az udzsat-szem Hórusznak, Ozirisz fiának és utódjának a szeme, amelyet az uralomért vetélkedő nagybátyja, Széth kitépett és darabokra szaggatott. A darabjait Thot, a bölcsesség istene egyesítette és így a szemet udzsattá, azaz éppé, teljessé tette. Így az udzsat-szem az igazságosság őrzőjévé lett, mert teljességének köszönhetően nemcsak a látható világot, hanem a mögöttes, láthatatlan törvényeket is látja.”

Az egyiptomiak és isteneik

„Az egyiptomiak soha nem az állatokat imádták, hanem azokat a kifejezhetetlen erőket, amelyek valamiképpen ezekben az állatokban is megnyilvánulnak, akár belső szimbolikus természetük miatt, ezeknek az erőknek a megtestesítői révén, akár olyan jellemzőik miatt, amelyek egyéb rejtettebb tartalmakra utalnak.”

„Én vagyok Anubisz, Ozirisz és Nephthüsz fia, a fény és a sötétség gyermeke. Szemem megvilágítja a rejtett utakat. Csak egyszer nézz bele, nem felejted el soha.
(...) Én a sötétséget uralom és az átmenet gyermeke vagyok. A távozó lélek útját segítem a homályban. Mindennap átkelek az élet folyóján és a lelkeket átvezetem a másik világba. Odavezetem atyám, Ozirisz trónja elé, hogy előtte és a bölcs Thot előtt igazat szóljon. Ó, igaz hangú lélek, kinek szavát és tettét nem szennyezte be földi lét sara, kinek szíve oly könnyű, mint az Igazságosság istennőjének, Maatnak a tolla, itt a jutalmad: örök égi élet atyám birodalmában!
(...) Téged is, ki talán ma vagy holnap atyám trónja elé lépsz (Hisz mit számítanak a földi pálya hosszú évei! Istenek szemében nem több az, mint egy villanás!), harcaidban, tudd, téged is segítelek. Figyelj szavamra, és különbséget tudsz majd tenni a múlt és a jövő között. És te a jövőt választod majd. A jó és a rossz közül pedig a jó mellé állsz. Hol lesz akkor tegnapi, nehéz szíved? Egyre könnyedebb lesz, ahogy elhagyja súlyát, s te egyre jobban hallod majd lelked mélyéről szóló hangomat.”

Kilépés a fényre.

„A halál az egyiptomiak számára a halhatatlan Lélek, Ba kiszabadulását jelentette, amelyet egy emberfejű madárként ábrázoltak.”

„A halál során az addig élő egységes lény részekre bomlik: van, ami ott marad a sírban, van, ami egy túlvilági utazásra megy. Ezt a szétválasztást segítették a szent szövegekkel, imákkal kísért halotti ceremóniák, amelyek három fázisból álltak: a megtisztulás, a múmia elkészítése, a múmia életre keltése.”

Az örökkévalóság házai

„A túlvilági életre való útmutatást az Óbirodalom idején a falakra vésett, úgynevezett piramisszövegekben rögzítették.”

„A Középbirodalomban a koporsószövegek vették át ezt a szerepet, míg az Újbirodalom idején megjelent a papírusztekercsekre írt Kilépés a fényre himnuszgyűjtemény. Az Újbirodalom alatt még három, a túlvilági létet leíró szöveg is felkerült a fáraók sírkamráinak a falaira. Ezek az Amduat-könyv, a Kapuk Könyve és a Barlangok Könyve.
Az Amduat-könyv – amely először I. Thotmesz fáraó sírjában fordul elő – a Napisten 12 órás éjszakai útját mutatja be.  Szinte a teljes változat megtalálható III. Thotmesz sírjának falain.
A Kapuk Könyve elsősorban a túlvilág régióit egymástól elválasztó hatalmas kapukra helyezi a hangsúlyt. Ábrázolása először Horemheb fáraó sírjában tűnik fel.
A Barlangok Könyve elsősorban a halottak túlvilági sorsával foglalkozik.”

Tutanhamon sírja

„Howard Carter 1922 novemberében lelt rá az akkor már teljesen feltártnak tekintett Királyok Völgyében annak legértékesebb sírjára. Kitartó és szorgalmas, 10 évig tartó munkával tárta fel, mindent lefotózva, lerajzolva, lejegyezve, lajstromba véve, mint egy modern írnok.”

„A sírkamrát szinte teljesen kitöltő aranyozott szentély óriási nehézséget okozott Carternek és szakértő segítőinek, azonban az ókori Egyiptom kézműveseinek az illesztések helyén hagyott értékes feliratai és jelölései segítettek a szétszedésben és a későbbi összeállításban.”

A szívmérlegelés

„A halott lelkét Duat köztes, veszedelmes világában a halotti szertartásokhoz kapcsolódó mágikus szövegek is segítették. Miután elhagyta ezt a régiót, Anubisz, a lélekvezető bekísérte a Kettős Maat termébe. Itt találkozik az égi és a földi igazságosság, itt kerül a halott szíve a mérleg egyik serpenyőjébe, a másikba pedig Maat tolla. Könnyű-e szíve, mint maga az Igazság? Összhangba hozta-e gondolatait és tetteit az Igazságosság eszményével?
Ha helyesen cselekedett élete során, szíve könnyűvé vált.”

„Lásd a Törvényt és Igazságot
Én a szívemben hordozom,
Mert a rosszat kitéptem belőle gyökerestől” – szól a lélek a szív megmérettetésénél.

„Tégy Maatot! – így köszöntötték még életükben egymást minden nap az egyiptomiak. S ahogy átjárta egész életüket a harmóniára és igazságosságra való törekvés, életük mérlegre kerülésekor az istennő szimbóluma, ereje volt mércéje szavaiknak, tetteiknek.”

A tagadó bűnvallomás

„Amikor a lélek a kettős Maat termébe ér, szíve mérlegre kerül. Itt a pillanat, hogy bűnvallomást tegyen. Tagadó mondatokkal, ezzel a sajátos formulával erősíti meg, hogy elmúlt életében Maat, az igazságosság törvényei szerint élt. Kétféle bűnt tagadhat a lélek: embertársai és isteni erők elleni vétkeket. Az emberek elleni bűnök következményeit az emberi törvények szabályozták, a szentélyek elleniekről pedig azt tartották, hogy azokat maga az isten bosszulja meg.”

„A túlvilági mérlegen a szívben összesűrűsödve találkoznak a múlt tettei mint okok, és a jövő szükségszerűségei és lehetőségei mint okozatok. Nem tettem, nem okoztam, nem hagytam... szól a lélek Thot, az emlékezet és bölcsesség istene előtt, és csak igazat szólhat. A halál utáni mérlegen ugyanis minden nyilvánvaló lesz, az is, ami esetleg láthatatlan maradt az emberek szeme előtt, akik csak a felszínt látják. Az istenek azonban tudják, mi lakozik az ember szívében. Ha a lélek Maat törvényei szerint élt, a mérleg egyensúlyba kerül, a szív olyan könnyű lesz, mint az igazságosság istennőjének tolla. Ekkor a lélek maa-heruvá válik, 'igazhangúvá', méltóvá az istenek társaságához. Ekkor beléphet Amentibe, Ozirisz isten elé.”

Az egyiptomi orvoslás alapelvei

„Az egyiptomi orvoslás egyik legfőbb jellemzője, hogy az embert a természet szerves részének tekinti, és ezért azt tanítja, hogy ha az ember egészséges akar lenni, harmóniában kell élnie az őt körülvevő természettel és saját természetével egyaránt. Az egészség a harmónia állapota, a betegség pedig egyfajta egyensúlyhiány az ember különböző részei és dimenziói, a test és a lélek között.”

„Az egyiptomi orvos elsősorban nem a látható, érzékelhető, anyagi testtel foglalkozott, hanem a testet is működtető energiákat, az életet tanulmányozta: hogy milyen hatással van az ember viselkedése, erkölcse, életmódja, mozgása, munkája és pihenése, alvása, környezete és táplálkozása az egészségére. A klasszikus orvoslás a betegségek kialakulását elsősorban nem anyagi, hanem lelki eredetű okokra vezette vissza. Az egyiptomi orvos a testet, éltető energiáit és a lelket egységben tanulmányozva volt képes a mai tudományos orvosláshoz hasonló hatékonysággal gyógyítani a betegségeket, a ma rendelkezésre álló technikai háttér nélkül.”

„Légy írnok...”

„Az írnokok mindenre kiterjedő részletes adminisztrációt vezettek a gazdaságokban, a hivatalokban, a hadseregnél, az orvosok mellett, a templomokban. A feladatuk nem csupán adatrögzítést jelentett: munkákat irányítottak, terveket készítettek, tanítottak, tolmácsoltak, szövegeket fordítottak (az Újbirodalom idején a diplomáciai nyelv az akkád volt), segítettek az írni nem tudóknak megírni a leveleiket és hivatalos beadványaikat.”

„Az írnokképző intézetekben (Per-Anh, azaz az Élet Háza) a mai fogalmaink szerint is rendkívül eredményes oktatás folyt. Az egyiptomi tudósok és vezetők bölcsessége, a fiatalok helytállása a későbbi civilizációk számára közmondásossá lett.”

Oktatás-nevelés

„Az egyiptomiak nagy gondot fordítottak a gyereknevelésre. Tiltották a csecsemőgyilkosságot – szemben az ókori népek többségével. Az újszülötteket általában nem pólyázták be, három éves korukig szoptatták, és addig az édesanyjuk foglalkozott velük. A kisgyerekeket ruhátlanul járatták a szegény és gazdag családok egyaránt.”

„A hangsúlyt mindenekelőtt a példamutatással való tanításra helyezték. '...akit szeretnek, annak engedelmeskednek, mert a szív dönti el, hogy hallgat-e valakire vagy sem.' Számukra nem volt ezzel ellentmondásban az sem, ha szükség esetén keményen megdorgálták, vagy büntették az ifjakat.”

„Hérodotosz, a görög történetíró megemlékezik az egyiptomi fiatalok számára is meglepő udvariasságáról: 'Ha az ifjabbak öregebbekkel találkoznak, kitérnek és utat engednek nekik, a közeledtükre pedig felállnak helyükről. (...) Az utcán pedig (...) mélyen meghajolnak, s kezüket egészen a térdükig leengedik.' A hazugságot, indulatosságot, a lustaságot és fölösleges szócséplést súlyos hibának tartották. 'Az ember vesztét szavai okozzák; vigyázz, hogy ne árts magadnak.'(Ani írnok) 'Haragos beszédre felelvén, fordítsd el arcod s ellenőrizd magad: heves szíved tüze nem ragad-é el?' (Ptahhotep)”

Művészeti kánon a festészetben és a szobrászatban

„Az egyiptomiakat jellemző egységes világnézet a művészetben is méltó kifejezést talált. A művészeti kánon, amely az ábrázolás elveit, aranyszabályait rögzítette, az Óbirodalom óta ismert számunkra, és gyakorlatilag nem változott évezredeken át. Ahogy az élet minden területén, úgy itt is a Világegyetemet uraló Törvény, Rend tisztelete és követése jellemezte az egyiptomiakat. Ezért nem csupán formai utánzásról van szó, hanem elsősorban a lényeg tudatos őrzéséről, ami a fennmaradás valódi záloga.”

„A színek ugyanúgy meghatározottak és jelentéssel teliek. A férfitest például mindig sötétebb, vörösesbarna, míg a női test mindig világosabb, halványsárga színnel volt jelölve. Az isteneknek is jellemző színei voltak, melyek az általuk szimbolizált erők természetéről tanúskodtak. Pl. Amon isten gyakran jelenik meg tollkoronával és kék színű testtel: ahogy a levegő és a szél mindent áthat és mozgat, úgy mozgatja Amon kozmikus ereje az egész világot. Ozirisz fehér pólyája a makulátlanságot, a minden anyagitól mentes tisztaságot fejezi ki, zöld színű arca pedig többek között az örök megújulás és fiatalság erejének szimbóluma. Ízisz, mint a természet nagy anyja, éltető ereje ábrázolásain legtöbbször vörös öltözékben jelenik meg, ami az éltető energiát folyton áramoltató vérre emlékeztet.”

A filozófia mint életforma

Néhány egyiptomi intelem:

„A munka iránti szeretet közelebb viszi az embert Istenhez.”

„Ne okozz fájdalmat senkinek, hogy neked se okozzanak fájdalmat. Ne légy keményszívű senkivel, ha módodban áll tenni érte valamit.”

„Legyél aktív, tegyél többet, mint amennyit meg kell tenned. A cselekvés gazdaggá tesz, de ez a gazdagság szertefoszlik, ha cselekvésed alábbhagy.” (Anhsesonki intelmeiből)

 „Tudásodra büszke ne légy, tanultságodban el ne bízd magad. Értekezz a tudóssal, ám a tudatlannal is. A tudás végső határa úgysem érhető el, és nincs egyetlen mester sem, aki meghódítaná a tökéletest.”

SZEPTEMBERI ÉS OKTÓBERI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Helyszínek:

GYŐR

Helyszín:

PÉCS

Érdeklődni lehet:

SZEGED

Helyszín:

SZÉKESFEHÉRVÁR

Helyszín:

INFORMÁCIÓK

Rövid Hírlevelünk néhány „levélkét” tudott megmutatni. Ha szeretné látni a „fát” is, az Új Akropolisz nemzetközi és magyar szervezetét is megismerni, tekintse meg nemzetközi és magyar honlapjainkat.

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük, jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

• Budapesten:  1085 Budapest, Rigó u. 6–8. Nyitva tartás: H–CS 17–21 óráig. Telefon: 334-2756,
  e-mail: info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)
  
  
• Győrött:  9021 Győr, Árpád út 9. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 311-727,
  e-mail: gyor[kukac]ujakropolisz.hu (gyor[at]ujakropolisz[dot]hu)
  
  
• Pécsett:  7621 Pécs, Felsőmalom u. 25. II/1. Telefon: (72) 777-779,
  e-mail: pecs[kukac]ujakropolisz.hu (pecs[at]ujakropolisz[dot]hu)
  
  
• Szegeden:  6721 Szeged, Juhász Gyula u. 36. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (62) 452-183,
  e-mail: szeged[kukac]ujakropolisz.hu (szeged[at]ujakropolisz[dot]hu)
  
  
• Székesfehérváron: 8000 Székesfehérvár, Malom u. 2. Telefon: (20) 353-1466,
  szfvar[kukac]ujakropolisz.hu (szfvar[at]ujakropolisz[dot]hu)