 |
|||||||||||||||||||||||||||||||
PROGRAMJAINK:
|
Filozófia mint életforma  „Hogy mindennek a gazdasági krízis az oka? Minden megjavul magától, csak a gazdaság jöjjön rendbe? Nem hiszem. A művészetnek megvannak a maga külön létfeltételei, a pénztől függetlenül. A nyomor talán gátolja a terjeszkedését, de a gazdagság nem mindig segíti elő. A pénz nem termel eszméket. Pénz volna itt elegendő, csak nem mindig arra fordítják, amire kellene. De éppen ami a legértékesebb: azt nem lehet pénzen megvenni. Nem az erszény, a lélek üressége a nagyobb baj.”(Kodály Zoltán) Sakk: nem csak játék Tolsztoj azt írja egy helyen, hogy sajnál mindenkit, aki nem ismeri a sakkot… Nehéz lenne elképzelni, hogy csak arra gondolt volna, hogy a játék unaloműző, kellemes szórakozás. A sakk mesterei, de hétköznapi szerelmesei is vallják, hogy ez az ősi játék a gondolkodás igen hatásos formálója. Filozófiai szempontból elemezve, mint szimbólumot vizsgálva még nagyobb mélységek tárulnak fel. A sakkot indiai bölcsek találták ki több mint 1500 éve, majd innen terjedt el az egész világon. Eredetileg tanítási segédeszköz volt, és időről időre újra betöltötte ezt a szerepet. Ahogy Indiában egykor harcosok oktatására szolgált, a középkori Európában fontos alapköve volt a lovagok képzésének. De nem pusztán a két csata közötti kikapcsolódásként szolgált, hanem segítségével – anélkül, hogy magát az éles helyzetet át kellett volna élni – alaposan ki lehetett általa ismerni a harc természetét.  Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a sakk a harc ideája, archetípusa, amelynek segítségével megtanulhatunk győzni. Szűkebben véve győzni az ellenfél, tágabb értelemben pedig a körülmények, a nehézségek, vagy éppen önmagunk felett, éppen ezért tanulhatunk belőle akkor is, ha az adott játszmát elvesztettük. A sakk a leírások szerint egy hajdanvolt, korszakváltó háború tanulságait őrzi és idézi fel szimbolikus, letisztult formában. Erről a csatáról szól az ősi indiai mítosz, a Mahábhárata, amelyben a sakkhoz hasonlóan két hadsereg áll szemben egymással: az ember erényeit, erősségeit megtestesítő „világos” Pándavák és a hibákat, indulatos összetevőket, felszínes érzelmeket jelképező „sötét” Kauravák. Ebben az értelemben a sakk világos-sötét mezői mintha belső lelki térképünket jelenítenék meg, amelyen életutunkat járjuk. Egy-egy reakciónk vagy döntésünk egy-egy lépés ezen a különleges táblán. A sakk központi figurája a király – a játék neve is ennek perzsa megfelelőjéből, a sah szóból származik. A király a cél, a lényeg, a végeredmény szempontjából csak ő számít. Ahogy az életben is, ha nincs cél, akkor csak lépkedünk az élet sakktábláján, és minden kicsit és nagyobb ellenfél vagy nehézség könnyűszerrel felülkerekedik rajtunk, hiszen csak sodródunk. Sokat tanít a sakk arról is, hogy a cél elérését meg kell tervezni. Nincs esély a győzelemre, ha az embernek nincs hosszú távú (stratégia) és rövid távú terve (taktika), amelyek persze rugalmasan alakulnak az ellenfél lépéseitől, avagy a körülményektől függően. Taktika nélkül légvárakat építünk, stratégia nélkül pedig csupán spontán döntéseket hozunk. Jó „játszma” lehet egy-egy sakktankönyvet akár abból a szempontból is áttanulmányozni, hogy a benne lévő taktikai-stratégiai tanácsokat megpróbáljuk általánosítani, azaz kivetíteni aktuális élethelyzeteinkre. Például mit jelenthet egy állóháborúban feláldozni egy bábut egy pozíciós előnyért cserébe, hogy közelebb kerüljünk a célhoz? Mit jelent a kettős támadás? Vagy mire fordítható át az, hogy a gyalog, a leggyengébb bábu, az utolsó sorba bejuttatva bármivé átváltozhat, legtöbbször eldöntve ezzel a csata sorsát? Talán ezt a kulcsot használva közelíthető meg elektronikus hírlevelünk előző számának kérdése: az Indiából ismert ősi (eredeti) változat szerint a világos félnek mindenképpen győznie kell a játékban. A nem szokványos sakkfeladvány egyik megoldója szerint a sakk egyfajta belső játék, és hiába tudták, hogy ki kerekedik felül, mégis izgalmas lehetett végigkövetni, miként jut az út végéig. De felfoghatjuk – egy másik ötlet szerint – úgy is, hogy a játék nem a hétköznapi, érzékelt, hanem az ideális valóság tükre, és ebben nem lehet más a győztes, mint a jót, a fényt, a világosságot szimbolizáló oldal. Tovább a cikk folytatásához A hónap rejtélye Öt elem A kínai öt elem (Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz) rendszere felöleli a megnyilvánult világ teljességét. Ebből az öt elemből épül fel az egész világegyetem és maga az ember is. Az elem lényegi természetének a megértése és megragadása érthetővé teszi számunkra a természet és egyben az ember működését. Minden szervünk valamelyik elemhez tartozik, például a tüdő a Fémhez, a vese a Vízhez, a gyomor a Földhöz stb. A Fa elem megértésében segíthet Lao-Ce, aki azt írta: „A fiatal fa rugalmas és hajlékony.” Az emberben a Fa elemhez tartoznak ennek megfelelően például az inak, de gondolkodásunk rugalmasságáért is a Fa megfelelő működése a felelős. Vajon melyik elemhez kapcsolódhatna az emberi Lélek és miért? És melyik lehet a hozzá tartozó szerv? Ha van ötleted, elehir[kukac]ujakropolisz.hu (írd meg nekünk.) A legtalálóbb gondolatok szerzői között jegyeket sorsolunk ki egy tetszés szerinti programunkra, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül. Azt mondták... a fényről „A szem sose látná meg a napot, ha maga nem lenne naptermészetű, és a lélek sohasem látná meg a Szépet, ha maga nem lenne szép.” (Plótinosz) „Legnagyobb vágyam, tudod, mi? Tulajdon árnyam átugorni.” (Johann Wolfgang von Goethe) „Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted.” (Weöres Sándor) „Naponta jobbítsunk mindenen, amit csinálunk. Jobbítsunk csüggedés nélkül mindenen, ami körbevesz. Teremtsünk szépséget mindenütt; teremtsünk fényt mindenhol, ahol vagyunk – belül és kívül egyaránt.” (Delia Steinberg Guzmán) „Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban.” (Immanuel Kant) „Az egyetlen valódi evolúció a belső átalakulásra irányuló törekvés. Nem az a megoldás, ha leülünk és várjuk, hogy minden magától megoldódjon. Belső árnyékaink kiűzése a mi feladatunk. Ha az eget felhők borítják, nem láthatjuk a napot.” (Jorge Angel Livraga) „Az akarat a lélek hatalma, ami anyagi világunk sötétjén át utat tör, és felsőbbrendűségének köszönhetően győzelmet arat.” (Delia Steinberg Guzmán) „Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is ilyen láng.” (Gárdonyi Géza) „Napsugár a levegőben Tündököl a rét, Kincseit az ifjú tavasz Bőven önti szét. Fényes idő lelke jár, Belepezsdül a határ, Lengjünk, mint a harang nyelve, Énekelve már!” (Weöres Sándor) „A reggeli nap fényének visszfénye a harmatcseppben nem kevesebb a Napnál magánál, mint ahogy az élet visszfénye lelketekben sem kevesebb, mint az élet maga. A harmatcsepp visszaveri a fényt, mert egy azzal. És ti is visszatükrözitek az életet, mert egyek vagytok vele.” (Khalil Gibran) „Egyetlen jótettnek emléke jobban világít miutánunk, mint ezer fáklyának lobogása.” (Jókai Mór) „Gyújts fényt a lámpásodban. Gyújts fényt egy mosolyoddal, még akkor is, ha az elején erőltetettnek is tűnik. Gyújts fényt azzal, hogy érdeklődsz valami újnak az elsajátítása iránt, vagy olyasvalami iránt, amit addig nem értettél meg. Gyújts fényt azzal, hogy meghallod a téged körülvevő embereket.” (Delia Steinberg Guzmán) „Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.” (Weöres Sándor ) „Választanunk kell: tegyük fel, hogy van egy gyertyánk. Na most, a gyertya kell nekünk, vagy a fény? Ha a gyertya kell, egész életünket sötétben fogjuk tölteni, ha a fény kell, akkor a gyertyát égetni kell, fogni egy gyufát, meggyújtani, közelíteni, engedni, hogy a fény meggyulladjon, az örökké függőleges fény, mely olyan, mint egy fénylő kard.” (Jorge Angel Livraga) „Árnyék mögött fény ragyog, Nagyobb mögött még nagyobb, S amire nézek, az vagyok.” (Gyökössy Endre) „Tudni látni, azaz figyelemmel látni azt jelenti, hogy belső szemünkkel a formákon és a látszaton túl kutatunk, és felfedezésekre jutunk, hogy megismerünk, megértünk, tudunk. Ahhoz, hogy figyelemmel lássunk, fényre, azaz intuícióra, helyénvaló képzelőerőre van szükségünk.” (Delia Steinberg Guzmán) „Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.” (Albert Einstein) „Az emberek úgy tekintenek az intelligencia fejlesztésére, mintha egy mentális atlétikai versenyről lenne szó. Pedig az intelligencia az élesebb látás adománya. Több a gondolkodásnál és az érvelésnél, sokkal több, mint a külső ingerekre adott gyorrs felelet - ez az a képesség, amellyel a felszín mögé tekintve ragadjuk meg az élet lényegét. Ez a felismerés és a megkülönböztetés képessége. A választás, sőt valami annál is fontosabb: a sok lehetőség közötti választás képessége, a jó és a rossz, a hasznos és a haszontalan közötti különbségtétel.” (Delia Steinberg Guzmán) Ajánljuk 80. Ünnepi Könyvhét és 8. Gyermekkönyvnapok  2010. június 4. és 8. között újra színes könyvsátrak százai sorakoznak majd számos helyszínen Budapesten és szerte az országban.A magyar irodalom és könyvkiadás egész Európában páratlan rendezvénye az Ünnepi Könyvhét. 1927-ben Supka Géza, a talán utolsó polihisztor-író azzal a javaslattal állt elő, hogy a magyar irodalom és könyv népszerűsítésére rendezzenek évenként könyvnapokat az ország minden településén. „Az évnek egyik napján – fogalmazott – az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely (…) az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.” Idén több mint 230 hazai és határon túli könyvkiadó vonul fel. Az ötnapos könyvkavalkád programja – többek közt dedikálások, játékok, gyerekműsorok, koncertek, élő rádiós beszélgetések és laza eszmecserék – letölthető az Ünnepi Könyvhét központi oldaláról. |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
