|
KIEMELT PROGRAMOK:
|
Ősi bölcsesség, mai kérdések |
Gyakorlati filozófiakurzus útkeresőknek
PÉCS
2013. október 5. szombat, 16.00
További időpontok: okt. 12., okt. 26.
Csinos presszó, Várady Antal u. 8.
Bővebben
EGER
2013. október 8. kedd, 18.30
Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.
Bővebben
SZEGED
2013. október 8. kedd, 19.00
További időpontok: okt. 15., okt. 22.
Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a
Bővebben
2013. október 21. hétfő, 19.00
További időpontok: okt. 28., nov. 4.
Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a
Bővebben
BUDAPEST
2013. október 10. csütörtök, 18.30
További időpont: okt. 17.
Hunyadi Kultúrműhely, II., Margit krt. 64/b fszt. 6.
Bővebben
2013. október 24. csütörtök, 18.30
További időpontok: okt. 31., nov. 7.
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben
GYŐR
2013. október 24. csütörtök, 18.00
További időpontok: okt. 31., nov. 7.
FILO-Pont, Kálóczy tér 15.
Bővebben
Hozd ki a legjobbat magadból, fogj össze másokkal, és alakítsd a világodat! Ebben segítenek a máig időszerű keleti és nyugati tanítások – olyan bölcsek és hősök példájából merítve, akik az életükkel igazolták saját gondolataik alkalmazhatóságát. Most rajtad a sor, hogy kipróbáld!
Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!
A kurzuson a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.
|
|
TOVÁBBI PROGRAMJAINK:
|
BUDAPEST – Főnix Kultúrműhely |
Budapest VIII., Rigó u. 6–8.
A Magyar Népmese Napja
2013. október 5. szombat, 11.00
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár,
1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
Bővebben
Zsebkendőnyi kertünk kincsestára
2013. október 5. szombat, 16.00
Bővebben
Természetes gyógymódok gyógynövényekkel
10 részes előadássorozat
2013. október 8. kedd, 18.00
További alkalmak: okt. 15., 22., 29.
Bővebben
Bakkhánsnők mámora
2013. október 10. csütörtök, 18.30
Magyar Nemzeti Galéria
Budavári palota, Szent György tér 2.
Bővebben
Természetes gyógymódok gyógynövényekkel – gyógynövényismereti séta
2013. október 12. szombat, 10.00
Füvészkert, VIII., Illés u. 25.
Bővebben
Hermetikus hagyományok:
a Lélek alkímiája
2013. október 12. szombat, 16.00
Bővebben
Polgári Természetőr Szolgálat (október)
2013. október 13. vasárnap, 9.00
Bővebben
Mesék szárnyán a Föld körül – Anglia
2013. október 13. vasárnap, 10.00
Bővebben
Csikung (Qi Gong) szeminárium
2013. október 20. vasárnap, 9.30
Második alkalom: okt. 27.
Bővebben
További budapesti programjaink
|
|
|
|
Démétér, a bennünk élő révész
A görög mítoszok szimbolikus eseményekbe ágyazva mesélik el, hogy mi is az az erő a világban – és annak szerves részeként az emberben is –, amelyet Démétér istennő testesít meg. Az eleusziszi misztériumok alapjául is szolgáló egyik legjelentősebb mítosz Démétér és Perszephoné története, amely az őszi időszakhoz is kapcsolódik. Egy nap a fiatal Perszephoné éppen nárciszt szedett Szicília szigetén, amikor elrabolta a Föld gyomrából előlépő Hádész, az alvilág ura. Az istent teljesen rabul ejtette a fiatal lány szépsége, szerelemre gyúlt, és sötétkék paripák húzta fogatán magával vitte a föld alá. Anyja, a fájdalomtól és a haragtól tébolyult Démétér attól fogva fáradhatatlanul kereste imádott lányát.
Semmi sem érhet fel a gyermekét kereső anya leleményességével: bosszúvágyó haragjában azzal fenyegetőzött, hogy az egész Földet terméketlenné teszi. A romboló konokság láttán Zeusz, aki már az emberiség kipusztulásától tartott, Hádészhoz fordult, hogy adja vissza Perszephonét anyjának. A két isten végül a következő egyezséget kötötte: az év három hónapját Perszephoné férjével, Hádésszal tölti a föld mélyén, ám az év maradék részére a lány visszatér a fényre, a halhatatlanok közé, anyjához. Mikor Perszephoné feljön az alvilágból, Démétér örömében virágba borítja a természetet: minden kisarjad, virágba borul, s idővel dús kalászok lengenek a földeken, a gyümölcsfák érett gyümölcsöket hoznak. Amikor Perszephoné elhagyja anyját, Démétér bánatában elhervasztja a növényeket.
Perszephoné alakját gyakran összekötik a búzaszem képével: mikor a búzaszem kihajt, majd termést hoz, bőség van a világon, ám a növény csak akkor képes fejlődni, ha a magot elvetik, így időről-időre visszatér a föld alá. Ez az a folyamat, amelyet valamennyi embernek is át kell élnie. Minden egyes tapasztalatunk, ha mégoly parányi is, olyan, mint egy búzaszem: tanulási lehetőség és egy mélyebb tudatosság forrása, ha képesek vagyunk kihámozni a velejét. Minden nap egy új születés és egyben új lehetőség, hogy fejlődhessünk; minden éjszaka egy új halál, egy új lehetőség, hogy pihenjünk és az átélt tapasztalatokat elmélyítsük.
Jung így ír a Nap és az ember sorsa közötti párhuzamról: A reggel a fiatalság ideje, mikor Nap-tudatunk felbukkan a tudattalan éjszakai tengeréből, majd folyamatosan tágul, ahogy emelkedve körbenéz a tarkabarka nagyvilágon. Délben, ahogy elkezdődik a naplemente, folyamatosan visszavonja sugarait, végül a fény és a meleg teljesen eltűnik – az élet alkonya és ősze nem csupán érzelgős kifejezések, hanem lelki valóságok.
A görögök Démétérben, az istenanyában fogalmazták meg a természeti ciklusok meg-megújulásáról és a halhatatlanságról szóló tudásukat. Ősi bölcsessége és az élet ciklusai felett uralkodó megváltoztathatatlan törvények intuitív érzékelése révén ez az istennő segít haladni a létezés útján, és meglépni az emberi élet legfontosabb lépcsőfokait: gyermekkor, kamaszkor, fiatalság, érettség. Fontos azonban tudatosítani, hogy Démétér nem pusztán ókori görög mitikus alak, hanem egy mindannyiunkban szunnyadó képesség. Egy belső hang vagy erő, amely miközben tápláló erejét, védelmező karjait és sugárzó szeretetét nyújtja felénk és a világ felé, átadja a halhatatlanság leheletét is, csendesen, de erőteljesen, azt a bizonyosságot, hogy az élet nem szakad meg, noha folyton változik.
Ő a belső istennő, aki megtanítja az embereknek azt is, hogyan éljék át a gyász érzését, a kis halálokat a nagy átkelés felé, a megannyi bábállapotot, amelyekből egyszer új, tarka pillangókként bújnak majd elő. Bevezet az élet és a halál misztériumaiba. Nemcsak életet ad, hanem megtestesíti az ember győzelmét a haláltól való félelem felett is. Démétér mindenki számára a belső révész, aki az Élet folytonosságának mély tudásával segíti az átkelést egyik világból a másikba.
Laura Winckler Női archetípusok című kötete nyomán összeállítottaTorma Réka
Filozófia mint életmód
„Ha cselekszünk, ha újra és újra szembesülünk a konfliktust előidéző helyzetekkel, azzal fejlesztjük akaratunkat, cselekedeteink fegyelmezettségét, nő a biztonságérzetünk és a magabiztosságunk.
A félelem szívében – ha a félelem »élő« és nem bénító – ott rejlik az erő is, amely kivezet belőle, ahogyan a sötétség szívében is ott van a kis szikra, amely majd fénnyé válik.”
Delia Steinberg Guzmán
Tudni akarni
Ember mivoltunk egy gazdagító, de félelmetes belső kettősséggel szembesít: a gondolatok és az érzelmek egy helyen, a pszichében vannak. Szanszkritul ezt a kettősséget káma-manasznak nevezik. A vágyak (káma) és gondolatok (manasz) keverékéről van szó, amelyben a kettő nem mindig segíti, sőt inkább akadályozza egymást.
A tiszta, vegyítetlen gondolkodást felettébb nehéz elérni, és túloznánk, ha azt állítanánk, hogy ezzel már nincs gondunk. Többnyire érzelmekkel átitatott gondolatokkal gondolkodunk, és ha kis szerencsénk van, akkor ezek az érzelmek nemesek és emelkedettek.
Vágyai azonban mindenkinek vannak, mindenki vágyik valami vagy sok minden után. De nem biztos, hogy tudja, mit kezdjen ezekkel a vágyakkal.
A vágyak megvalósításához tudni kell elgondolkodni róluk, megrostálni őket az érzésekkel és az érzelmekkel együtt az intelligencia és a tudás szitáján.
Nem elég, ha csak gondolkodunk. Az sem elég, ha csak vágyakozunk. Mivel a természet vegyítette bennünk ezt a két oldalt, ügyesen kell egyesítenünk őket ahhoz, hogy megtanuljuk használni az akaratot.
Tudni akarni azt jelenti, hogy magasabb szintű tudatunk vezérel és a manaszt részesítjük előnyben a kámával szemben.
Az akarat megerősítéséhez vezet a következő néhány lépcsőfok:
a) Tisztában kell lennünk azzal, hogy mit akarunk, vagyis át kell látnunk érzelmeinket és vágyainkat. Tudnunk kell, hogy érzéseink mulandóak és a körülmények szülöttjei-e, vagy ellenkezőleg, szilárd és kifinomult érzelmekről van szó, amelyek egyre erősödnek és tisztulnak az évek múlásával.
b) Ezt az átlátást avagy a mulandó érzések és tartós érzelmek (nem a rögeszmék!) közötti megkülönböztetést alá kell vetni az idő kemény próbájának. Az idő majd megmutatja – ha magunk nem tudjuk eldönteni –, hogy mennyire ingadoznak gondolataink, vagyis a gondolatainkat átitató érzések, illetve azt, hogy állandósulnak és egyre tisztábbá válnak-e.
c) Gondolkodjunk, elemezzük vágyainkat. Legyünk objektívek velük szemben. Keressük a pozitív és negatív oldalaikat egyaránt. Irtsuk ki vagy alakítsuk át a negatívat, hogy több hely jusson a pozitívnak. A pozitív mindig jó nekünk, és jó másoknak is…
d) S végül keressük a cselekvés olyan útjait, amelyeken haladva elérhetjük azt, amit akarunk. Az akarat megerősítésének nincs jobb módja, mint a konkrét alkalmazás. Ne ragadjunk le a vágynál, akármennyire mély vagy szellemi is. Mindenki tehet valamit vágyai megvalósításáért, még ha az kicsinek is tűnik.
Összegezve: a dolgok nem válnak valóra, ha csak gondolatban foglalkozunk velük. Tudni kell akarni őket.
A világnak szüksége van olyan emberekre, akik tudnak akarni. S nekünk, embereknek szükségünk van erre a tudásra, hogy növekedhessünk és segíthessünk világunknak.
Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke
Filozófiai kvíz
Szeptemberi kvízünk helyes válaszai: 1. a, 2. c, 3. „törvények”, 4. c
Köszönjük a megfejtéseket!
Októberi kvízünk témája a szenvedés oka és megszüntetésének lehetőségei:
1. Konfuciusz szerint vajon hogyan lehet orvosolni a társadalom bajait?
a) Szigorú törvények bevezetésével. Ha minden büntetőtörvény könyvbe ütköző cselekedetet halállal büntetnek, nem lesz bűnözés az országban. Konfuciusz a „drákói szigor” híve volt, mint a jó vezetők általában.
b) A tanulás megszerettetésével. Ha az emberek szeretnek tanulni, akkor egyénileg fejlődnek, ha pedig az emberek fejlődnek és örömmel, alkotó módon végzik a dolgukat, az állam is felvirágzik és fejlődik.
c) A bürokrácia teljes megszüntetésével. A legfőbb gondnak azt tartotta, ha sokan foglalkoznak pusztán a dolgok irányításával. A filozófus síkra szállt mindenfajta központi irányítás ellen, helyette csakis az önirányítást javasolta.
2. Sziddhártha Gautama herceg, a leendő Buddha, miután szembesült azzal, hogy a világon senki sem kerülheti el a szenvedést, nem nyughatott, amíg meg nem találta az okát és megszüntetésének módját. Mi Buddha szerint a szenvedés három fő oka?
a) A tudatlanság, a vágy és a harag. Mivel nem ismerjük a valódi értékeket, ezért olyasmire vágyakozunk, ami nem tartós. És mivel emiatt sebezhetőek vagyunk, könnyen gyúlunk haragra, könnyen okozunk másoknak szenvedést.
b) Az élvezet, a vagyon és a család. Buddha követőjének tartózkodnia kell mindezektől, mert beszennyezik a lelkét, és ha földi gondok-bajok töltik ki a tudatát, akkor nem lesz képes kellően emelkedetten összpontosítani a szent AUM hangra.
c) Mára, Mája és Mammon a szenvedéshozó isteni hármasság. Ők az erinnüszökhöz hasonlóan azért jöttek a Földre, hogy kínzó vágyakat ébresszenek az emberekben, míg végül mindenkinek elege nem lesz a földi lét élvezeteiből.
3. Melyik a jobb módszer az ismétlődő konfliktusok kezelésére?
a) Legjobb, ha eleve kerüljük az összetűzést. Mi értelme? Így csak bántjuk egymást… Ha nem szólunk, de türelmesek vagyunk, előbb-utóbb a másik magától is rájön, miben kell változnia.
b) Ha valami bánt, nem érdemes halogatni, minél előbb nevén kell nevezni a dolgokat. Egy kiadós vita után mindenki tisztábban látja a dolgokat. És ha mégsem, legalább kiadtuk a mérget magunkból.
c) Hogy jó megoldást találjunk, igyekeznünk kell megérteni mindkettőnk mozgatórugóit. Ebben egy beszélgetés sokat segíthet, de csak akkor, ha mi magunk is készek vagyunk belátni, ha hibáztunk, és aztán változtatunk is rajta.
4. Friedrich Nietzsche szerint az ember nagyon erős lehet és a legtöbb szenvedést el tudja viselni, ha…
a) …van miért élnie. Minél valódibb és nemesebb a célja, annál nagyobb lesz a kitartása a megpróbáltatásokban.
b) …kellőképpen érzéketlenné válik a külvilág iránt. A szenvedést sokszor az okozza, hogy az ember szíve megesik a gyengébbeken, és ettől maga is elgyengül.
c) …folyamatosan figyeli mások szenvedését és összehasonlítja magát velük. Ezzel javul az önértékelése, és el tudja kerülni a frusztrációt és önmarcangolást.
elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.
Azt mondták… az eredményekről
„Ne gondold, hogy ami neked nehezedre esik, az emberileg lehetetlen. Inkább úgy fogd fel, hogy ami emberileg lehetséges és megszokott, azt te is elérheted.”
(Marcus Aurelius)
„Akármennyi gond ellen harcolunk is, mindig segít az elért sikerek élő emléke, az olyan dolgokba vetett bizalom, amelyeket igenis képesek voltunk eredményesen végrehajtani. Ez az »egyszer már képes voltam rá« válik a »mindig képes leszek rá« viszonyulásává.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Ne higgyük, hogy tetteinknek és szavainknak hatása tüstént és várakozásainknak megfelelően jelentkezik. Bűneinknél ez még nem is volna baj, de sajnos fokozottan így van ez a jócselekedetek esetében. De ami késik, nem múlik. S akinek van türelme a jóságra, az meg is fogja érni, s föl is fogja ismerni gyümölcsét.”
(Pilinszky János)
„Márványra nehezebb írni, mint homokra, de ott aztán meg is marad sokáig.”
(Molière)
„El kell érnünk, hogy álmaink beteljesedjenek, azaz hogy eredményeink láthatóvá és használhatóvá váljanak, akár néhány ember, akár sokak számára.”
(Beatriz Diez Canseco)
„Minden meghozza a maga gyümölcsét: ember, istenség, világ, mégpedig mindegyik a maga idejében. Mert az nem számít, hogy a nyelvszokás főleg a szőlőtőre és más hasonlókra használja ezt a szót. Hiszen az értelemnek is megvan az egyetemes és a saját gyümölcse. S mindaz, ami belőle fakad, olyasvalami, mint maga az értelem.”
(Marcus Aurelius)
„A világ, amit teremtettünk, a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.”
(Albert Einstein)
„Minden nagy siker sok kis csatának az eredménye, s ezekben néha győzünk, néha legyőzetünk. De nincsenek végső vereségek, nincsenek elpazarolt energiák, ha igyekszünk nemesen növekedni és jobbítani mindazon, ami bennünket körülvesz.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Gondolj inkább arra, amit most teszel, ami a jövő eredményét készíti elő, mert ez az, amit még meg tudsz változtatni.”
(Jorge Angel Livraga)
„Nem a tettek eredménye a fontos, hanem a cselekvés maga, mert a cselekvés öröm és önmegvalósítás; megőrzi örök fiatalságunkat és a cselekvő élet minden pillanatában jelen lévő örömét.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„A Bhagavad-gítában és más szent könyvekben azt tanítják, hogy ne ragaszkodjunk a cselekvés gyümölcséhez, de ahhoz, hogy ne ragaszkodjunk, először el kell érni az eredményt. Senki sem mondhat le arról, ami nincs is neki.”
(Jorge Angel Livraga)
„A határozottság a nehézségek megoldásának a képessége, valamint a cselekvés következetessége, amely elvezet a kívánt végeredményhez.”
(Beatriz Diez Canseco)
„Mindig a jövőnek kell dolgozni, nem a hirtelen zsebre vágható pillanatnyi sikernek.”
(Móricz Zsigmond)
„Fontosak a látszólagos visszacsúszások, és fel kell idéznünk őket, hogy életünk legfontosabb eseményeit szem előtt tartsuk. Újra és újra fel kell elevenítenünk őket, és azt kell kérdeznünk magunktól: tudtunk volna máshogyan cselekedni, tudtunk volna jobb eredményt elérni?”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Nincs »jutalom«, nincs
»büntetés« – csakis
következmény van.”
(Fodor Ákos)
„Az is beletörődés, ha az elért eredmények kényelmét élvezve már nem tervezünk további növekedést, ezzel meg akarjuk úszni a további kockázatokat és az önmagunkkal szemben támasztott követeléseket.”
(Beatriz Diez Canseco)
„Diadal nem teremhet
semmilyen téren annak, aki lomha,
s boldogok sem lehetnek,
kik végzetükkel sohasem dacolva,
csak élnek egyre tétlen,
eszük pusztító, tunya renyheségben.”
(Miguel de Cervantes)
„Ha meg akarod ismerni a múltat, nézd a jelenedet: ez az eredmény. Ha meg akarod ismerni a jövődet, nézd a jelenedet: ez az ok. ”
(Buddha)
„Idiótának kell lenni, hogy az ember a tőle független változásban vagy pláne javulásban hinni tudjon: az olyan változásban, amelyben tevékeny része nincs. A jó és egyre jobb világ nem a személytelen fejlődés eredménye, amelynek kellemes előnyeit, mint a napfürdőt, élvezni lehet.”
(Hamvas Béla)
Ajánljuk
Fesztiválhangulat – múzeum módra
Múzeumok Őszi Fesztiválja 2013
A múzeumpedagógia nemcsak azon munkálkodik, hogy beépítse az alkotások és mementók tanulmányozását a tananyagba, hanem azon is, hogy megtanítsa az embereket – és elsősorban a diákokat – arra, miért jó múzeumba járni. Ehhez nyújt izgalmas segítséget a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Képzési Központ jóvoltából megvalósuló nyolcadik Múzeumok Őszi Fesztiválja – a programok már zajlanak az ország több városában, és egészen október 27-ig rengeteg érdekességgel kecsegtetnek.
A Fesztiválon a civil érdeklődőktől a szakmabeliekig bárki megtalálhatja a kedvére való programot, hiszen a gyerekrendezvényektől a szakmai konferenciáig terjed a paletta. A pedagógusokat éjszakába nyúló beszélgetésekre várják (a színfalak mögé is!) a szervezők, a közönség beleshet a múzeumok pincéjébe és padlásába, a fiatalokat kultúrlazulásra biztatják, a legkisebbek pedig kipróbálhatnak mindent, ami csak mozdítható a súlyos márványszobrok között. A részletes programról itt olvashatsz.
|