|
|
|
Szükség van a filozófiára
Mert a filozófia egyesít. Azzal, hogy ráébreszt, hogy emberi mivoltunkban egy tőről fakadunk, a különbségek csak a felszínt érintik. Különbségek mindig is voltak és lesznek. Annyi nép, annyi kultúra és vallás, megannyi érdekes szokás! Sokszínű, gazdag emberiség sarjai vagyunk mind.
Nincs két azonos ember, a természet nem tűri az efféle ismétlődést. Hasonlóságok viszont vannak. Az asztrológia – legyen szó a kínairól vagy a nyugatiról – 12 embertípust ismer. A buddhizmus a bölcsesség 5 energiájáról beszél és az azokhoz tartozó emberfélékről, az enneagram rendszere 9 csoportba sorol bennünket, a keleti bölcselet pedig 7 sugárról vagy színről mesél és 7 fajta emberről. Gondolhatunk a pszichológiai irányzatokra is, amelyek 3 alaptípust vélnek felfedezni, vagy azokra a megfigyelésekre, amelyek szerint 5-féleképpen fejezzük ki szeretetünket, és még sorolhatnánk.
Természetesen mindenki kíváncsi, melyik típusba tartozik, mert az ismeretre és az önismeretre irányuló igény bele van kódolva emberi természetünkbe. Amellett azonban, hogy segítik az egyént, ezek a rendszerek a teljességre is tanítanak. Felnyitják a szemünket arra, hogy mások máshonnan láthatják ugyanazt, máshogyan érezhetnek és más a működésük, de attól még ugyanúgy az embertársaink, akikkel együtt élünk nap mint nap, összességében mind egyazon emberiség tagjai vagyunk. Aki képes tágabb perspektívából szemlélődni, megértőbbé és érzékenyebbé válik mások iránt. Az egység és a belőle fakadó célok fontosabbak lesznek adott helyzetben a személyes céloknál is, ami a közösségeket megerősítő önzetlen tettekre sarkallja az egyént.
Ettől szilárdabbá is válik, könnyebben őrzi meg egyensúlyát az élet megpróbáltatásaival szemben. Mintha erejét valami nagyobb, közös forrásból merítené, mert nem a saját „színére” fókuszál, nem csak azt veszi figyelembe, ahogyan ő éli meg az eseményeket és az őt érintő dolgokat. Ilyen embert hozhat felszínre bennünk a filozófia. Arra tanít, hogy a másságot gazdagságunk alapjának tekintsük, a kiegészülés lehetőségének. Megtanít mások szemével látni, mások szívével érezni és erőnket összeadva cselekedni. Ahol az egyik ember elakad, a másik belép és folytatja, így összefogva jobb minőséget érünk el. A hét sugár a spektrum hét színe, együttesen alkotják a fényt.
Korunkban mintha sötétségben botorkálnánk. Eltűnőben vannak az alapvető emberi értékek. Hol a jóság, hol az önzetlenség? Az igazság és az igazságosság merre keresendők? Megfeledkeztünk a nagy egységről, a közös gyökérről, amely nélkül egyetlen ág sem maradhat életben. Mintha elvágtuk volna az egyént a közösséghez kötő szálat. Az összefogás példáiról jóval ritkábban hallunk, mint a türelmetlenségről vagy a nyílt gyűlöletről. A megosztottság egyre kirívóbb, és terjed, egyre csak terjed. Nem áll meg az országok és a népek közti ellentéteknél, végigsöpör a legkisebb közösségeken is, és belülről bomlasztja őket. Elveszítjük a türelmünket azokkal szemben, akik más szemszögből nézik a világot, máshogyan fejezik ki szeretetüket, a hozzánk hasonlókhoz vonzódunk és elfordulunk a többiektől. De a halálos kór itt sem áll meg: belülről is emészt, belső konfliktusok zilálják szét az életünket.
Van-e kiút? Hogyan tovább, hogyan őrizzük meg emberségünket? A filozófia ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel, és a valódi értékek felé igyekszik irányítani a tekinteteket. Mint a bölcsesség keresése, a teljességre törekszik, nem zárkózik el az emberi tudás semelyik területétől sem. Összehangolja a tudományos ismereteket az együttélés szabályaival, összefogja a misztika és a művészetek érzéseket emelő és nemesítő törekvéseit. Egy sokszínű mandaláról álmodik, amelyben az emberiség egymást támogatva élhetne.
Mint filozófiai iskola szerte a világon már közel 60 éve, Magyarországon pedig 30 éve gyakoroljuk életmódként a filozófiát. És álmodunk a fényről, amelyet az emberiség együttesen gyújthatna meg.
Deák Szilvia
Az Új Akropolisz magyarországi elnöke
E havi számunkban:
Mi a boldogság?
Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet.
Ha őszintén megkérdeznénk, mi is a boldogság, bizonyára nem találnánk két embert, akik ugyanazt válaszolnák, sokan pedig egyáltalán nem is tudnának felelni. A boldogság olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden területét és ezzel emberi teljességünket.
A legtöbb ember nagyon elvontan képzeli el a boldogságot; annyira messzire és magasra helyezi, hogy az elérésére tett minden kísérlet már eleve kudarcra van ítélve. A cél homályos, meghatározása bizonytalan, az eszközök nem megfelelőek. Nézzük meg közelebbről, miről is van szó.
Homályos a cél: nem tudjuk, miből áll a boldogság, amikor ugyanis azt gondoljuk, hogy elértük, rádöbbenünk, hogy az álmodott teljességet mégsem értük el. Azonnal kevésnek, szegényesnek tűnik, elveszítette a képzeletünk világában még őt körüllengő varázst.
Meghatározása bizonytalan: Hol a boldogság forrása? Az anyagi és érzéki élvezetekben? Az érzelmekben? A lelki békében? A felhalmozott ismeretekben? A szellemi bizonyosságokban? Melyik emberi tudatszint felel a boldogságért? Csak az egyik, vagy mindegyik egyszerre? És ha az utóbbi igaz, hogyan lehet egyszerre mindegyiket kielégíteni, ha szükségleteik többnyire ellentmondóak?
Nem megfelelőek a boldogság eléréséhez használatos eszközök: ez annak a következménye, hogy a cél homályos és hogy nem tudjuk megfelelően meghatározni a boldogságot. Így nemcsak nem a megfelelő eszközöket használjuk, de gyakran egyáltalán nem is használunk semmit. Megelégszünk a várakozással, hogy az élettől mindent készen kapjunk, ráadásul személyre szabottan. Vagyis át kell értékelni elképzeléseinket és a belőlük fakadó viszonyulásunkat.
Világosan kell látnunk céljainkat: Mit jelent nekünk a boldogság? Sokkal hasznosabb lenne az egyszerű, elérhető és teljesen konkrét dolgokból kiindulni, legyenek akár a fizikai, akár a szellemi dimenzióban. Jó tudni, mit szeretünk: sétálni, olvasni, elmélkedni, elmélyedni… Ezekben vagy más lehetőségekben mindenki könnyen megtalálhatja azonnali boldogságadagját.
Hol a boldogság? Ha elemezzük személyiségünk felépítését, megleljük boldogságunk összetevőit. Van, amit testünk szeret, és az általánosan elterjedt nézettel szemben ez nem mindig csak az érzékek kielégítését jelenti. A pszichének is vannak igényei, de a közhiedelemmel ellentétben boldogságunk forrása nem az, hogy szeretnek és megértenek, hanem hogy a vak önzés csapdáját elkerülve mi magunk tudunk szeretni és megérteni másokat és saját magunkat is. Az elme nem akkor boldog, ha ismereteket halmoz fel, hanem amikor kételyeket oszlat el: többet ér néhány jól megalapozott gondolat, mint ezernyi egymástól független, a mindennapi életben nem alkalmazható vélemény.
Az alapvető létszükségleteket nyilvánvalóan nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a nyugodt és az új iránt nyitott lélek mindennél jobban segít az intellektuális, érzelmi és anyagi boldogság elérésében. Rájövünk arra, hogy emberek vagyunk, nem pedig alkatrészek egymásra dobált összevisszasága. Hogy életünk túlmutat az érzéki élvezeteken. Hogy tudjuk úgy irányítani érzelmeinket, hogy közben nem sérülnek sem mások, sem mi magunk. Rájövünk arra, hogy a világot szépség és harmónia hatja át, még ha nem is mindig nyilvánulnak meg egyértelműen. Mindebből mély belső derű fakad, amelyet méltán nevezhetünk boldogságnak.
Ha egyszerű, kis dolgoknak örülünk, ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni, ha sietség és szünet nélkül haladunk céljaink felé, akkor boldognak nevezhetjük magunkat. Használjuk képzelőerőnket képzelgés nélkül, álmodjunk megvalósítható álmokat, vállaljunk értelmes kalandokat, szeressünk mérlegelés nélkül – mindezekkel elérjük a szilárd boldogságot.
Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke
Kedves Hírlevélolvasó!
Ezúttal nemcsak olvasásra, írásra is buzdítunk. Légy a szerkesztőség tagja egy szám erejéig, segíts, hogy a művészet nyelvén is megszólalhasson az Új Akropolisz filozófiai üzenete! Egyesületünk világszerte közel 60 éve küzd azért, hogy erősítse a társadalmi összefogást és a szociális érzékenységet. Önkénteseink a világ több mint 50 országában vesznek részt tevőlegesen a katasztrófák, a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés sújtotta emberek támogatásában segítségnyújtással és tanítással.
Önkéntes tevékenységeink alapja a filozófia, amely etikai és társadalmi tudatosságot ébreszt az emberekben, akik ennek köszönhetően felismerik mások szükségleteit, és fontosnak érzik, hogy segítséget nyújtsanak.
Szerinted miért fontos, hogy tekintettel legyünk embertársainkra? Egyedül is fejlődhetünk, vagy környezetünkkel összehangolva kell cselekednünk? Jobbá válhat a világ az egyének erőbedobása nélkül, „magától” is? Elég-e a jó és bölcs szó, vagy cselekedni is kell? Fogalmazd meg versben, te miben látod az önkéntesség erejét, fontosságát, és küldd el szerkesztőségünknek! A legjobb pályamunká(ka)t névvel együtt közzétesszük elektronikus hírlevelünk következő számában, szerzőjét pedig vendégül látjuk filozófiai bevezető kurzusunk első alkalmán.
Műved – amely ne legyen hosszabb 20 sornál – az elehir[kukac]ujakropolisz.hu email címre várjuk, legkésőbb szeptember 20-áig. Költs úgy, hogy attól mindenki gazdagodhasson!
Önként kevesebbet
A kevesebb jobb… az erkölcsi tanítások már évezredek óta ezt hangsúlyozzák, amikor önmérsékletre, evilági vágyaink korlátozására, a szellemi élet felé fordulásra buzdítanak. Nem lepődünk meg akkor sem, ha egy művésztől halljuk ezt, hiszen a letisztultság fontos erény a legtöbb művészeti ágban. Az utóbbi időben a pszichológusok is rámutatnak erre, ahogy a „multitaskingoló”, azaz párhuzamosan folyamatosan több feladattal zsonglőrködő, állandóan új ingereket kereső, de a folytonos döntési helyzetektől kiégő páciensek megtöltötték a rendelőket. De mi a helyzet, ha a pénzünkről, birtokunkban levő tárgyakról van szó? Mit mondanak a közgazdászok?
Tízből kilenc feltehetően a növekedést, a több = jobb formulát ajánlja. Remélhetőleg a kilencből néhány azért megjegyzi, hogy fontos, hogy ez a növekedés fenntartható legyen. Az utóbbi tíz évben azonban kibontakozott egy új alternatív irányzat is, amely még csak nem is a fenntartható növekedést tűzte a zászlajára, hanem kifejezetten a „nemnövekedést” (Degrowth, Decroissance, Decrecimiento, Postwachstum). A tízből az a maradék egy talán ezt mutatná be nekünk.
Vincent Liegey, a mozgalom egyik vezéralakja szerint a nemnövekedés „egy provokatív szlogen, egy nyelvi eszköz, ami lehetővé teszi, hogy megkérdőjelezzünk egy sor ki nem mondott meggyőződést, amiket a társadalmunkban hallgatólagosan elfogadunk”. Be kell például látnunk, hogy egy véges bolygón végtelen növekedést várni ostobaság. A Nemnövekedés egyszerre filozófia, ideológia, mozgalom és kutatási terület is, ezért azokat a megoldásokat keresi, amelyek a jelenlegi gazdasági paradigmákon túllépve olyan társadalmi átalakuláshoz vezetnek, amely a véges ökológiai és társadalmi kereteket teljes mértékben tiszteletben tartja.
Az elvet magukénak vallók többféle megoldási javaslattal álltak már elő. Ezek között éppúgy vannak elméleti felvetések (például a jól(l)ét és a munka újradefiniálása, a feltétel nélküli alapjuttatás vagy a maximált jövedelemplafon), mint a közösségi kertekhez, „szereld magad” műhelyekhez hasonló alulról szerveződő kezdeményezések.
És mindezek nem csak utópisztikus elképzelések. A közösségi kertek (amelyek a városi kertészkedés révén teremtenek összetartó, környezettudatos kisközösségeket) már Magyarországon is virágoznak. Svájcban a nyáron népszavazásig jutott a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló javaslat. Ott ugyan elbukott a kezdeményezés, a finnek viszont épp a napokban döntötték el, hogy 2017 januárjától élesben tesztelik az elképzelést.
És bár nem a nyugati világban, de van egy ország, Bhután, amelyben a király 1972-ben úgy döntött, a GDP-ben mérhető növekedés helyett a bruttó nemzeti boldogság növelését tűzi ki célul. A koncepció eredetileg négy pilléren nyugodott: fenntartható fejlődés, kulturális értékek megőrzése és védelme, természeti környezet megőrzése, jó kormányzás. Jelenleg kilenc szempontot vesznek figyelembe: pszichológiai jól-lét, mentális és spirituális egészség, időhasználat, társadalmi és közösségi vitalitás, kulturális vitalitás, oktatás, életszínvonal, jó kormányzás, ökológiai vitalitás. Persze ezek jóval nehezebben mérhető tényezők, de a nyugaton tanuló, majd hazatérő fiatalok és az úti beszámolókban szereplő mosolygós lakosok magas aránya arra utal, hogy az elképzelés életképes.
Ezzel együtt nem várható, hogy a közeljövőben napjaink társadalmai és vezető rétegeik varázsütésre hátat fordítanak eddigi elveiknek és tömegesen indulnának a fentiekhez hasonló, emberibb irányba. De az előző század ékes bizonyítékát adta, hogy a felülről vezérelt eszmei változások nem is mindig célravezetőek. Egyénileg viszont mindannyian meghozhatjuk saját mindennapi döntéseinket. Tárgyaink gyarapodjanak vagy élményeink? Egy kicsit gazdagabbak szeretnénk lenni vagy egy kicsit békésebbek, bölcsebbek? Ahogy Seneca mondta, végső soron úgyis csak az idő a miénk. Fordítsuk hát minél nagyobb részét arra, ami valóban boldoggá tesz!
Kovács-Torma Réka
2016. augusztus 30. és szeptember 3. között Magyarországon rendezik meg az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciát. A tudományos diskurzusoknak a Budapesti Corvinus Egyetem ad helyet. A konferenciával párhuzamosan zajlik a Nemnövekedés Hét is, amelynek városszerte megtartott rendezvényein a szélesebb közönség is megismerkedhet a Nemnövekedés fogalmával és konkrét, gyakorlati kezdeményezéseivel.
A konferencia honlapja
A Nemnövekedés hetének programjai
Új Akropolisz a világban
Filozófia
|
Platón a Facebook korában – előadás
(Costa Rica)
Az Új Akropolisz costa ricai központjában ezzel a meghökkentő címmel tartott előadást Hernán Sánchez Barro. Az előadó, aki egyben a costa ricai Új Akropolisz elnöke, rávilágított arra, hogy a platóni ideák a mai modern korban is érvényesek és segítik az aktuális napi tapasztalások mögött rejlő üzenetek megértését.
|
Kultúra
|
A szépség érintése, önkéntes szociális projekt a vak gyermekekért (Moszkva, Oroszország)
A moszkvai Új Akropolisz önkéntesei régészeti tárgyak másolatait készítik el, amelyekből interaktív kiállítást állítanak össze azoknak a látássérült gyerekeknek, akik Moszkva egyik bentlakásos iskolájában tanulnak. Az elkészült tárgyakból hamarosan összejön annak az antik görög kiállításnak az anyaga, amely arra hivatott, hogy a tapintáson keresztül hozza közelebb a klasszikus művészet világát a gyerekekhez.
|
Önkéntesség
|
Az Új Akropolisz támogatja a gyermekek étkeztetését (Tegucigalpa, Honduras)
A tegucigalpai Új Akropolisz önkéntesei meglátogattak egy szociális gyermekétkezdét (Comedor Infantil Integrado), ahol a szűkös források ellenére 120 fiú és lány étkeztetéséről gondoskodnak. Az önkéntesek több mint 1200 font értékű élelmiszert adományoztak, ami körülbelül egy hónapra fedezi a szükségleteket. Mindez egyben arra is ösztönzi a gyerekeket, hogy részt vegyenek az iskolai órákon. A tegucigalpai Új Akropolisz ezzel az akcióval zárta a 2015/2016-os tanév önkéntes szociális tevékenységeit, ahol többek között egy gyermekotthont (Home Hogar Mi Familia) és az Escuela kórház gyermekosztályát is támogatták.
|
További híreink a nagyvilágból angol és spanyol nyelven.
Ajánló
Évezredek filozófiája
Ha Te változol, minden változik filozófiai bevezető kurzusunk egyesíti a Kelet és a Nyugat legkiemelkedőbb filozófusainak gondolatait, azokét, akik maradandó nyomokat hagytak az emberi élet országútján. Gondolataik évezredek óta inspirálják azokat, akik kutatják a válaszokat az emberi lét nagy kérdéseire, és megoldásokat keresnek az egyéni és közösségi élet kihívásaira.
Az évezredes tanok az emberi lélek és a természeti törvények mély ismeretéről tanúskodnak, mégis egyszerűek. Így előképzettségtől függetlenül megérthetőek, és a kurzust kiegészítő gyakorlatok során próbára is tehetőek.
A filozófia hasznos útitárs egész életünkben. Önismeretre tanít, és arra, hogy hogyan fejlesszük a főbb emberi képességeinket, a lényeglátást, a szeretetet és az akaratot, és hogy általuk hogyan tudunk jobbítani a világon, amelyben élünk. Talán még az olyannyira keresett boldogsághoz is közelebb visz minket.
Ez a kurzus lehetőséget teremt, hogy…
– szélesítsd az emberről alkotott nézeteidet és tudásodat,
– jobban megértsd az érzéseidet és az érzelmeidet, ami belső stabilitáshoz vezet,
– friss szemmel nézz önmagadra és az életcéljaidra,
– jobban megérts másokat és együttérzőbbé válj,
– fejleszd a gondolkodási és a döntési képességedet,
– felismerd a közös emberi értékeket, és segíts megerősíteni őket,
– módszereket találj a hétköznapi problémák megoldására és a félelmek leküzdésére,
– felülkerekedj néhány kételyen, és jobban eligazodj saját belső világodban,
– megértsd az emberi együttélés nehézségeit: mi okozza őket, és mi kell a megoldásukhoz,
– a hétköznapjaidat olyan új eszményekkel, ismeretségekkel és tapasztalatokkal gazdagítsd, amelyek lehetővé teszik, hogy folyamatosan képezd és formáld önmagad.
Szeptember-októberben induló kurzusaink:
Győr – 2016. szeptember 15. csütörtök, 18.00
Budapest – 2016. szeptember 20. kedd, 18.30
Budapest – 2016. október 10. hétfő, 18.30
Részletekért kattins ide.
|