 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szükség van a filozófiára Deák Szilvia
Az Új Akropolisz magyarországi elnöke E havi számunkban:
Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke Kedves Hírlevélolvasó!
 Ezúttal nemcsak olvasásra, írásra is buzdítunk. Légy a szerkesztőség tagja egy szám erejéig, segíts, hogy a művészet nyelvén is megszólalhasson az Új Akropolisz filozófiai üzenete! Egyesületünk világszerte közel 60 éve küzd azért, hogy erősítse a társadalmi összefogást és a szociális érzékenységet. Önkénteseink a világ több mint 50 országában vesznek részt tevőlegesen a katasztrófák, a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés sújtotta emberek támogatásában segítségnyújtással és tanítással.Önkéntes tevékenységeink alapja a filozófia, amely etikai és társadalmi tudatosságot ébreszt az emberekben, akik ennek köszönhetően felismerik mások szükségleteit, és fontosnak érzik, hogy segítséget nyújtsanak. Szerinted miért fontos, hogy tekintettel legyünk embertársainkra? Egyedül is fejlődhetünk, vagy környezetünkkel összehangolva kell cselekednünk? Jobbá válhat a világ az egyének erőbedobása nélkül, „magától” is? Elég-e a jó és bölcs szó, vagy cselekedni is kell? Fogalmazd meg versben, te miben látod az önkéntesség erejét, fontosságát, és küldd el szerkesztőségünknek! A legjobb pályamunká(ka)t névvel együtt közzétesszük elektronikus hírlevelünk következő számában, szerzőjét pedig vendégül látjuk filozófiai bevezető kurzusunk első alkalmán. Műved – amely ne legyen hosszabb 20 sornál – az elehir[kukac]ujakropolisz.hu email címre várjuk, legkésőbb szeptember 20-áig. Költs úgy, hogy attól mindenki gazdagodhasson! Önként kevesebbet A kevesebb jobb… az erkölcsi tanítások már évezredek óta ezt hangsúlyozzák, amikor önmérsékletre, evilági vágyaink korlátozására, a szellemi élet felé fordulásra buzdítanak. Nem lepődünk meg akkor sem, ha egy művésztől halljuk ezt, hiszen a letisztultság fontos erény a legtöbb művészeti ágban. Az utóbbi időben a pszichológusok is rámutatnak erre, ahogy a  „multitaskingoló”, azaz párhuzamosan folyamatosan több feladattal zsonglőrködő, állandóan új ingereket kereső, de a folytonos döntési helyzetektől kiégő páciensek megtöltötték a rendelőket. De mi a helyzet, ha a pénzünkről, birtokunkban levő tárgyakról van szó? Mit mondanak a közgazdászok?Tízből kilenc feltehetően a növekedést, a több = jobb formulát ajánlja. Remélhetőleg a kilencből néhány azért megjegyzi, hogy fontos, hogy ez a növekedés fenntartható legyen. Az utóbbi tíz évben azonban kibontakozott egy új alternatív irányzat is, amely még csak nem is a fenntartható növekedést tűzte a zászlajára, hanem kifejezetten a „nemnövekedést” (Degrowth, Decroissance, Decrecimiento, Postwachstum). A tízből az a maradék egy talán ezt mutatná be nekünk. Vincent Liegey, a mozgalom egyik vezéralakja szerint a nemnövekedés „egy provokatív szlogen, egy nyelvi eszköz, ami lehetővé teszi, hogy megkérdőjelezzünk egy sor ki nem mondott meggyőződést, amiket a társadalmunkban hallgatólagosan elfogadunk”. Be kell például látnunk, hogy egy véges bolygón végtelen növekedést várni ostobaság. A Nemnövekedés egyszerre filozófia, ideológia, mozgalom és kutatási terület is, ezért azokat a megoldásokat keresi, amelyek a jelenlegi gazdasági paradigmákon túllépve olyan társadalmi átalakuláshoz vezetnek, amely a véges ökológiai és társadalmi kereteket teljes mértékben tiszteletben tartja. Az elvet magukénak vallók többféle megoldási javaslattal álltak már elő. Ezek között éppúgy vannak elméleti felvetések (például a jól(l)ét és a munka újradefiniálása, a feltétel nélküli alapjuttatás vagy a maximált jövedelemplafon), mint a közösségi kertekhez, „szereld magad” műhelyekhez hasonló alulról szerveződő kezdeményezések. És mindezek nem csak utópisztikus elképzelések. A közösségi kertek (amelyek a városi kertészkedés révén teremtenek összetartó, környezettudatos kisközösségeket) már Magyarországon is virágoznak. Svájcban a nyáron népszavazásig jutott a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló javaslat. Ott ugyan elbukott a kezdeményezés, a finnek viszont épp a napokban döntötték el, hogy 2017 januárjától élesben tesztelik az elképzelést. És bár nem a nyugati világban, de van egy ország, Bhután, amelyben a király 1972-ben úgy döntött, a GDP-ben mérhető növekedés helyett a bruttó nemzeti boldogság növelését tűzi ki célul. A koncepció eredetileg négy pilléren nyugodott: fenntartható fejlődés, kulturális értékek megőrzése és védelme, természeti környezet megőrzése, jó kormányzás. Jelenleg kilenc szempontot vesznek figyelembe: pszichológiai jól-lét, mentális és spirituális egészség, időhasználat, társadalmi és közösségi vitalitás, kulturális vitalitás, oktatás, életszínvonal, jó kormányzás, ökológiai vitalitás. Persze ezek jóval nehezebben mérhető tényezők, de a nyugaton tanuló, majd hazatérő fiatalok és az úti beszámolókban szereplő mosolygós lakosok magas aránya arra utal, hogy az elképzelés életképes. Ezzel együtt nem várható, hogy a közeljövőben napjaink társadalmai és vezető rétegeik varázsütésre hátat fordítanak eddigi elveiknek és tömegesen indulnának a fentiekhez hasonló, emberibb irányba. De az előző század ékes bizonyítékát adta, hogy a felülről vezérelt eszmei változások nem is mindig célravezetőek. Egyénileg viszont mindannyian meghozhatjuk saját mindennapi döntéseinket. Tárgyaink gyarapodjanak vagy élményeink? Egy kicsit gazdagabbak szeretnénk lenni vagy egy kicsit békésebbek, bölcsebbek? Ahogy Seneca mondta, végső soron úgyis csak az idő a miénk. Fordítsuk hát minél nagyobb részét arra, ami valóban boldoggá tesz! Kovács-Torma Réka
 2016. augusztus 30. és szeptember 3. között Magyarországon rendezik meg az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciát. A tudományos diskurzusoknak a Budapesti Corvinus Egyetem ad helyet. A konferenciával párhuzamosan zajlik a Nemnövekedés Hét is, amelynek városszerte megtartott rendezvényein a szélesebb közönség is megismerkedhet a Nemnövekedés fogalmával és konkrét, gyakorlati kezdeményezéseivel.A konferencia honlapja A Nemnövekedés hetének programjai
Új Akropolisz a világban
További híreink a nagyvilágból angol és spanyol nyelven. Ajánló Évezredek filozófiája  Ha Te változol, minden változik filozófiai bevezető kurzusunk egyesíti a Kelet és a Nyugat legkiemelkedőbb filozófusainak gondolatait, azokét, akik maradandó nyomokat hagytak az emberi élet országútján. Gondolataik évezredek óta inspirálják azokat, akik kutatják a válaszokat az emberi lét nagy kérdéseire, és megoldásokat keresnek az egyéni és közösségi élet kihívásaira.Az évezredes tanok az emberi lélek és a természeti törvények mély ismeretéről tanúskodnak, mégis egyszerűek. Így előképzettségtől függetlenül megérthetőek, és a kurzust kiegészítő gyakorlatok során próbára is tehetőek. A filozófia hasznos útitárs egész életünkben. Önismeretre tanít, és arra, hogy hogyan fejlesszük a főbb emberi képességeinket, a lényeglátást, a szeretetet és az akaratot, és hogy általuk hogyan tudunk jobbítani a világon, amelyben élünk. Talán még az olyannyira keresett boldogsághoz is közelebb visz minket. Ez a kurzus lehetőséget teremt, hogy… – szélesítsd az emberről alkotott nézeteidet és tudásodat, – jobban megértsd az érzéseidet és az érzelmeidet, ami belső stabilitáshoz vezet, – friss szemmel nézz önmagadra és az életcéljaidra, – jobban megérts másokat és együttérzőbbé válj, – fejleszd a gondolkodási és a döntési képességedet, – felismerd a közös emberi értékeket, és segíts megerősíteni őket, – módszereket találj a hétköznapi problémák megoldására és a félelmek leküzdésére, – felülkerekedj néhány kételyen, és jobban eligazodj saját belső világodban, – megértsd az emberi együttélés nehézségeit: mi okozza őket, és mi kell a megoldásukhoz, – a hétköznapjaidat olyan új eszményekkel, ismeretségekkel és tapasztalatokkal gazdagítsd, amelyek lehetővé teszik, hogy folyamatosan képezd és formáld önmagad. Szeptember-októberben induló kurzusaink: Győr – 2016. szeptember 15. csütörtök, 18.00 Budapest – 2016. szeptember 20. kedd, 18.30 Budapest – 2016. október 10. hétfő, 18.30 Részletekért kattins ide. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
semelyik területétől sem. Összehangolja a tudományos ismereteket az együttélés szabályaival, összefogja a misztika és a művészetek érzéseket emelő és nemesítő törekvéseit. Egy sokszínű mandaláról álmodik, amelyben az emberiség egymást támogatva élhetne.
Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet.
Az alapvető létszükségleteket nyilvánvalóan nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a nyugodt és az új iránt nyitott lélek mindennél jobban segít az intellektuális, érzelmi és anyagi boldogság elérésében. Rájövünk arra, hogy emberek vagyunk, nem pedig alkatrészek egymásra dobált összevisszasága. Hogy életünk túlmutat az érzéki élvezeteken. Hogy tudjuk úgy irányítani érzelmeinket, hogy közben nem sérülnek sem mások, sem mi magunk. Rájövünk arra, hogy a világot szépség és harmónia hatja át, még ha nem is mindig nyilvánulnak meg egyértelműen. Mindebből mély belső derű fakad, amelyet méltán nevezhetünk boldogságnak.
Platón a Facebook korában – előadás
A szépség érintése, önkéntes szociális projekt a vak gyermekekért (Moszkva, Oroszország)
Az Új Akropolisz támogatja a gyermekek étkeztetését (Tegucigalpa, Honduras)