Károlyi Györgyné

A mesékben a hős a Nap visszaszerzésére indul, hogy visszaszerezze a fényt az embereknek. Ez egy szimbolikus tett és út, amit próbák és akadályok öveznek. Felismerhetőek bennük azok az erények és értékek, amelyek kellenek a hős győzelméhez.

Június 14-én Székesfehérváron.

Mi a szabadság? Sokféle szabadság létezik. Szólásszabadság, vallásszabadság, …
Ami közvetlenebbül kapcsolódik életünk mindennapjaihoz, az vajon milyen szabadság lehet? Érthetjük alatta például azt, hogy bármit megtehetünk, amit csak akarunk. Tehát a cselekvés szabadságát. De érthetjük alatta az érzéseink szabadságát is. Amennyiben tudjuk irányítani, hogy mit is érezzünk. Vagy a gondolataink szabadságát, amire talán nagyobb ráhatásunk van. Vagy mégsem?
 

Május 24-én Székesfehérváron.

Neked mi jut eszedbe a hála szó hallatán? Nem halljuk túl gyakran, az biztos. Előfordulhat, hogy olykor saját érdemnek tekintjük az elért eredményeket, amiért „megdolgoztunk", azaz nem tartozunk érte hálával senkinek. Pedig hát a körülményeink és lehetőségeink is nyilván közrejátszottak benne.

Április 5-én Székesfehérváron.

Hogyan ragadhatnánk meg a lelkiismeret fogalmát, a léleknek ezt a rejtélyes jelenségét, amit még a pszichológia tudománya sem képes teljes pontossággal, kimerítően megmagyarázni?

Február 23-án Székesfehérváron.

Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet. Az emberiség egész történelme során a nagy gondolkodókat is foglalkoztatta, hogyan érhető el a boldogság. Olyan érték ez, amit minden ember óhajt, de kevesen vannak, akik valóban boldognak neveznék önmagukat. Valami mindig hiányzik hozzá, és amikor úgy gondoljuk, hogy elértük, az eredmény mégsem tűnik sem teljesnek, sem véglegesnek…

Január 19-én Székesfehérváron.

A modern ember igyekszik tudatából kizárni az elmúlás, a halál gondolatát. Vajon miért? Valószínű azért, mert többségünk fél az ismeretlentől. Vajon elmúlna a félelem, ha tudnánk, mi vár ránk a halálunk után?

November 24-én Székesfehérváron.

A munka fogalma - kellően tág értelmezési keretek mellett - valószínűleg egyidős az emberiséggel. Definíció szerint aktív, célirányos tevékenység valaminek a létrehozására vagy megváltoztatására, valamilyen anyagi vagy szellemi haszonnak vagy célnak a megszerzése, illetve elérése érdekében. Ugyanakkor a munka formája, jellege, keretei, az éltünkben elfoglalt helye, és számos más aspektusa időben és térben elképesztően nagy változatosságot mutat.

Október 27-én Székesfehérváron.

Számtalan tanulmányt ismerünk a mozgás jótékony hatásáról. Annak, hogy frissek maradjunk, egyik alapköve lehet a rendszeres mozgás. Testünket használva tapasztalunk magunkról és a világról. Másokat nézve gyönyörködhetünk mozdulataikban vagy tanulhatunk tőlük. Minden sportágnak megvan a maga módszere és kultúrája, ami egyedivé teszi és fejlődési utat mutat. De vajon van-e valami több, mélyebb abban, hogy egy mozgásformában tökéletesítjük a mozdulatainkat?

Szeptember 15-én Székesfehérváron.

Az emberiség történetét végigkísérő „nagy kérdések” egyike, hogy vajon céllal születünk-e a Földre, vagy megjelenésünk ebben a világban pusztán a véletlen műve? Életünk meghatározó eseményei mögött „titokzatos szándék” húzódik-e meg, vagy teljes a döntési szabadságunk céljaink kiválasztása terén?

Május 26-án Székesfehérváron.

Mit szeretünk a hősökről szóló történetekben? Miért tekintünk valakit hősnek vagy példaképnek? Hogyan férhet bele a hétköznapjainkba a hősiesség? Mi közünk van a mítoszok és mesék hőseihez?

Március 31-én Székesfehérváron.