Grúsz Róbert

Mindenki ismeri azt a 18. században, a kapitalizmus hajnalán született elméletet, amely szerint a gazdaságot, a technológiai fejlődést és végső soron az emberi evolúciót is a versengés viszi előre. A modern közgazdaságtan ugyan már régen meghaladta ezt az álláspontot, hiszen az első nagy gazdasági világválság óta nem létezik szabad versenyes kapitalizmus, a versengés fontossága annyira erősen beitta magát a köztudatba, hogy a közhiedelem még mindig igaznak gondolja.

Ma, ha valakire azt mondják, hogy idealista, sokan még mindig arra gondolnak, hogy egy álmodozó, valóságtól elrugaszkodott célokért küzdő emberről van szó. A fogalmat a fiatalsággal, tapasztalatlansággal is kapcsolatba hozzák. A köztudatban ennek ellentéte pedig a felnőtt, gyakorlatias ember, aki két lábbal áll a földön, aki komoly, megvalósítható célokat tűz ki magának, és tudja, hogyan lehet ezeket elérni.

Az Új Akropolisz vidéki házában, amelyet a tagok csak Fellegvárként emlegetnek, a filozófiai iskola 2026. május 30-31-én már 52. alkalommal tartotta meg filozófiai továbbképzését. Az eseményen az ország több vidéki központjából és a Központból is érkeztek résztvevők és instruktorok.

2026. május 19-én ismét tagtalálkozót rendeztek az Új Akropolisz Központjában. A szót Grúsz Róbert, a filozófiai iskola magyarországi elnöke vitte, aki beszámolt a tagoknak a szervezet legutóbbi nemzetközi találkozóján megismert projektekről, friss célokról, mint pl. a Tudomány és filozófia nevű tervezett hazai és nemzetközi konferenciáról, amelyet az elkövetkezendő években terveznek életre hívni.
 

2025 szeptember utolsó szerdáján tagtalálkozót tartottak a Új Akropolisz önkéntesei. Miután a filozófiai iskola magyarországi alapítójától, Deák Szilviától idén tavasszal Grúsz Róbert átvette az elnökséget, most volt az első alkalom, hogy a budapesti tagság ezen a fórumon is találkozhatott vele.
 

A szellemi gyakorlatok sora szinte végtelen, ahogyan az emberiség kultúrája is különlegesen sokszínű. Korunk egyik sajátossága, hogy a modern technikának köszönhetően ezekhez szinte korlátlanul hozzá lehet férni. Nemcsak egyes üdítőmárkák vagy sportcipők találhatók meg a Föld szinte minden országában, de az egyes filozófiai irányzatok is viszonylag könnyen elérhetőek. Ezért, mielőtt kiválasztjuk a számunkra legmegfelelőbb módszereket, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mi alapján válasszunk. 

Ismerd meg önmagad! – tanácsolja a közismert felirat Delphoi jósdájában, amely a filozófiai út kiindulópontjává vált. Minden ismert módszer alapja a valódi önismeret, hiszen csak az nevezheti magát szellemi embernek, aki felfedezi saját rejtett világát. Valódi megismerésre viszont csak akkor számíthatunk, ha képesek vagyunk önmagunkat, a sorsunkat, a tetteinket, a motivációinkat és a szándékainkat objektíven vizsgálni. Pontosan úgy, ahogyan egy mikroszkóptól is azt várjuk, hogy a dolgokat pontosan és teljes részletességgel tegye láthatóvá.

A gyakorlati filozófia az ember minden szintjét érinti, bár tény, hogy ma sokan úgy értelmezik a klasszikus tanokat, hogy a filozófiai út kizárja az érzelmeket. Pedig mi sem áll távolabb a filozófiától! Plótinosz például, az újplatonikus iskola alapítója, vagy Giordano Bruno reneszánsz kori filozófus is kiemeli, hogy a léleknek két szárnyra van szüksége, hogy a szellemi dimenziókba emelkedjen, ezek pedig a magasztos gondolatok és nemes érzelmek szárnyai. Így tehát a filozófiai úton az érzelmek ugyanolyan fontosak, mint a gondolatok és a cselekvés. 

A filozófia szellemi gyakorlatairól szóló sorozatunk előző részében megfogalmaztuk, hogy mitől lesz szellemi egy gyakorlat, és milyen emberképre építenek a filozófia hagyományos gyakorlatai. Fontos kiemelnünk, hogy eszerint a megközelítés szerint az, amit el szeretnénk érni, már bennünk van, csak elő kell hoznunk magunkból kitartó, szorgos és következetes munkával.

Bár a görög filozófiára sokan még elméletként tekintenek, egyre többen vannak, akik felismerik, hogy a görög mesterek, mint Püthagorasz, Szókratész, Platón, Zénón nem elméleti filozófiával foglalkoztak. Tanításaik nagyon is gyakorlatiasak voltak, céljuk nem egyszerűen az elméleti megismerés, hanem a megismerésen és gyakorláson keresztül az ember átalakítása volt, hogy megszabadulhasson félelmeitől, szenvedélyeitől, tudatlanságától, és ennek következtében boldog és hasznos életet élhessen.