A magyarországi Új Akropolisz Filozófiai Iskola 2024. február 17-én egész napos, országos filozófiai konferenciát tartott a Szimbólumokról. A rendezvény apropóját az Új Akropolisz nemzetközi szervezet éves skolasztikus témakiírása adta, amellyel az iskola minden tagországában támogatja a filozófiai kutatást, a különböző kultúrák jelképeinek összehasonlító tanulmányozását.
Délelőtt 14 előadó foglalta össze 7-7 percben a kutatása főbb pontjait, délután pedig két körben választhatott a hét városból érkezett több mint 100 fős hallgatóság, hogy melyik témában szeretne műhelymunkában más érdeklődőkkel együtt alaposabban elmélyedni: kérdéseket feltenni és megfogalmazni meglátásait.
A nap első részében szó esett a buddhista szerencseszimbólumokról, germán jelképekről, a férfierőt megjelenítő villám szimbólumának jelentéseiről az egyes kultúrákban. Inspirálódni lehetett a szent földrajzról, a pánik mögött rejlő Pán isteni erejéről, a föld szimbólumairól, sőt a mezőgazdasági vonatkozásaikról is, valamint kiderült az is, mi közre a Gaiai-elméletből is ismert istennőnek a biodiverzitáshoz. A népes társaság néptáncbemutatóval illusztrált lépéssorokon keresztül ismerkedhetett meg a magyar férfitáncokban megjelenő jelképekkel, majd Mozart Varázsfuvola című operájából hallhatott ízelítőül egy kis részletet. El lehetett mélyedni még a kínai bölcseleti rendszer, a Ji Csing jellemfejlődéshez kapcsolódó hexagramjainak jelentésében, Pinokkió kalandjainak rejtélyes üzeneteiben is. Tanulni lehetett róla, hogy milyen természetközeli eszmék éltették a legutolsó ősi alapokra épült amerikai civilizációt, az inka kultúrát, de meríteni lehetett a szívről mint a halhatatlanság szimbólumáról szóló tanításokból, költői versrészletekből is.
Az előadók így nemcsak az általuk választott szimbólum olvasatainak felfejtésére vállalkoztak, hanem együtt gondolkodásra is sarkallták a jelenlévőket. Már a kiselőadásuk alatt is rámutattak olyan részletekre, amelyek délutánig tovább rezeghettek, munkálhattak a hallgatók lelkében. Így mire a társaság ebéd után, felfrissülve visszatért, hogy felvegye a fonalat, a pezsgő beszélgetések nemcsak a kutatási témák további mélyítésére adtak teret, hanem közösen minden csoportban azt is körül lehetett járni, hogy a talált kulcsokat hogyan alkalmazhatjuk a saját életünkben. Ezen az eseménydús, a szimbolikus tudást és az ember határait tágító fórumon egy kis időre életre kelhetett a rendezvény mottójául szolgáló idézet. Bebizonyosodott, hogy az emberiség ősi tudása éppoly értékes, mint valaha.
„A szimbólumok világa nagy segítséget nyújthat az Egység megközelítésében. A szimbólumok megkönnyítik a kapcsolódást a mélyen bennünk lakozó szenttel, titokkal, rejtéllyel, amelyet a külvilágban is érzékelhetünk: a fény felé igyekvő növényben, a felhők megformálta alakokban, a ránk tekintő szemekben…”
(Jorge Alvarado Planas)
Fotók: Staub Klára, Pálosi Gyula
