Szerző
Ahogy megtanultuk kellemesebbé tenni életterünket, tudnunk kell azt is, hogy a gondolkodás és a belőle származó gondolatok is fontos és meghatározó környezetet alakíthatnak ki, hasonlóan ahhoz, amikor egy napfényes és tiszta szobát szép bútorokkal és ízléses dísztárgyakkal rendezünk be.Ha egyetértünk abban, hogy a szép tárgyak szebbé és harmonikusabbá teszik a környezetet, akkor azt is tudnunk kell, hogy a harmonikus gondolatok is kedvező és kellemes környezetet alakítanak ki. Ez egyetlen emberre éppúgy igaz, mint egész közösségekre, akik együtt élnek, és megosztják egymással közös és hasznos javaikat. Ezek olyan helyek, ahol jól érzi magát az ember, amikor belép, bár maga sem tudja pontosan megmagyarázni, hogy miért. Az ártó gondolatok tömkelege viszont visszatetsző benyomást kelt, ami menekülési vágyat idéz elő bennünk. Ilyenkor sem tudjuk megmagyarázni, hogy mi az, ami nem tetszik, de érezzük, hogy van valami a levegőben, valami negatív, valami rossz, ami akár ártalmas is lehet…
Ma, amikor a világ igyekszik megerősíteni az ökológiai szemléletmódot, és a természet tisztaságának megőrzésére törekszik, el kellene sajátítani ezt a másik törekvést is, amely nemcsak a fizikai szintre vonatkozik, hanem az anyaginál jóval fontosabb mentális szintet is meg tudja tisztítani. Megfelelően kell táplálni testünket és gondolatainkat is, mert ebből a kettőből születik az egészséges ember.
Hogyan tápláljuk jól az elmét? Hogyan őrizzük meg egészségét? Úgy, hogy követünk egy régi tanácsot, amely egy olyan embertől származik, aki megszabadult Mája hálóinak többségéből: gondolkodjunk mindig úgy, hogy gondolatainkat szégyenkezés nélkül elmondhassuk, ha rákérdeznek.
Az írás Delia Steinberg Guzmán Mája játékai című kötetének A gondolkodás fejezetében jelent meg.
photo credit: Tobias Brixen via Flickr