Dr. Nagy Alinda cikkek

Néhány évtizede született új tudományterület a pszichoneuro-immunológia, amely az idegrendszeri-lelki folyamataink és az immunrendszer működésének összefüggéseit kutatja. Egy 2013-ban végzett kísérlet azt vizsgálta, hogy a boldogság és az elégedettség hogyan hat az immunműködésünkre.

A vizsgálat során a kutatók az ókori filozófusokhoz hasonlón kétféle boldogságot különböztettek meg: a hedonikus és az eudaimonikus boldogságot. Az előbbi elsősorban a testi és az anyagi örömökből, például egy jó vacsora elfogyasztásából fakadó elégedettség érzése, a második pedig az a mélyebb elégedettség, amit a nemesebb, magasabb rendű céllal társuló, például mások segítésére irányuló tettek adnak. A vizsgálat eredményei szerint a két, eltérő típusú boldogság különbözőképpen befolyásolta az immunrendszer működését. Az eudaimónia keresése erősítette, a hedonikus örömkeresés viszont gyengítette. Vajon mi lehet ennek az oka?

Több mint 500 év telt el azóta, hogy Paracelsus tanított és gyógyított, és ez alatt az idő alatt nagyon sok írás látott róla napvilágot. Aki „találkozott” Paracelsusszal, nem tudott közömbösen viszonyulni hozzá. Talán nincs orvos, akiről ennyit és ennyifélét írtak volna, mint róla. C. G. Jung így ír: „Egy hatalmas forgószél volt, ami megmozdított minden mozdíthatót. Egy kitörő vulkán, ami sok mindent lerombolt és felborított, de újra életre is keltett és megtermékenyített.” A legjobban úgy érthetjük meg Jung szavait, ha Paracelsust a saját korában vizsgáljuk.