Filozófia

Az újdonság keresése szinte visszafoghatatlan késztetés, amely példátlan változtatásokra veszi rá az embert, csakis azért, hogy amikkel ma dicsekszik, minél kevésbé hasonlítsanak a tegnapi dolgokra.

De létezhet-e annyi újdonság, hogy mindig legyen valami új az emberi fejlődés hosszú útján? Ellenállunk a kísértésnek, hogy előhozakodjunk számos olyan mondással, mint a nincs új a nap alatt. Ehelyett felidézzük a 19. század egyik nagy filozófusának, Helena Blavatskynak a szavait, aki szerint az életképes bölcsesség az, ha a régi bort új tömlőkbe töltjük. 

Az Új Akropolisz leuveni iskolájában tartott, „Leónidász a kapuknál” című előadása a spártaiak lenyűgöző, mégis konfliktusokkal teli világába vezette be a hallgatóságot. Leónidászt, a hősiesség példaképét széles körben ismerik, ezen a konferencián azonban az előadó mélyebb betekintést engedett a spártai kultúra képviselte emberi értékekbe, azok ragyogó és árnyoldalával együtt.

A cselekvés már önmagában kimozdít bármilyen tehetetlenségből, mozdulatlanságból. A cselekvés felráz, kiszakít a megkövültségből, kiránt a földhöz kötött gyökérlétből, amikor leginkább egy fához hasonlítunk. A cselekvés ad szárnyakat érzelmeinknek, világosságot gondolatainknak.

Az Új Akropolisz leuveni iskolájában tartott, „Leónidász a kapuknál” című előadása a spártaiak lenyűgöző, mégis konfliktusokkal teli világába vezette be a hallgatóságot. Leónidászt, a hősiesség példaképét széles körben ismerik, ezen a konferencián azonban az előadó mélyebb betekintést engedett a spártai kultúra képviselte emberi értékekbe, azok ragyogó és árnyoldalával együtt.

A mesékben a hős a Nap visszaszerzésére indul, hogy visszaszerezze a fényt az embereknek. Ez egy szimbolikus tett és út, amit próbák és akadályok öveznek. Felismerhetőek bennük azok az erények és értékek, amelyek kellenek a hős győzelméhez.

Június 14-én Székesfehérváron.

Hogyan lehet filozófiai kérdéseket kifejezni a képzőművészetben? Mitől lesz egy műalkotás filozofikus? El tudunk-e beszélgetni egy „néma" filozófussal? Képzőművészeti alkotások segítségével beszélgetünk ezekről a témákról, hogy a művészet és a filozófia segítségével közelebb kerülhessünk önmagunkhoz.

Június 12-én Budapesten.

„Ezer úton egyfelé” - Programunkkal kapcsolódunk az Új Akropolisz nemzetközi projektjéhez, amely a művészetek, a kultúra közösségépítő, összetartást ébresztő erejét hirdeti.  

Amire számíthatsz:
-    Ráhangoló összeállítás versekkel és megzenésített költeményekkel
-    Beszélgetés a versek nyomán
-    Saját élmény – művészeti gyakorlatokkal

Június 7-én Győrben.

Mi a szabadság? Sokféle szabadság létezik. Szólásszabadság, vallásszabadság, …
Ami közvetlenebbül kapcsolódik életünk mindennapjaihoz, az vajon milyen szabadság lehet? Érthetjük alatta például azt, hogy bármit megtehetünk, amit csak akarunk. Tehát a cselekvés szabadságát. De érthetjük alatta az érzéseink szabadságát is. Amennyiben tudjuk irányítani, hogy mit is érezzünk. Vagy a gondolataink szabadságát, amire talán nagyobb ráhatásunk van. Vagy mégsem?
 

Május 24-én Székesfehérváron.

Vajon hogyan viszonyultak a fákhoz eleink? Miként jelentek meg a régi korok kultúráinak mitológiájában? 

Utazásra invitáljuk az érdeklődőket a szimbólumok világába, ahol a fák és életfák szerepét ismerhetjük meg a germán mitológia szent kőrisfájától a kelták fakultuszán át a magyarság égig érő fájáig. 

A saját magunktól való félelem abban a „sötét részben” rejlik, amely tudatunk mélyén és az alig megvilágított részén honol. Ez nem valamiféle álnok sötétség, csupán tudatlanság. Ezért az érveknél erősebbek a szenvedélyek, a bátorságnál a gyengeség, a nagylelkűségnél az önzés. A megélhetés napi gondjai, emberi és érzelmi kapcsolataink megmászhatatlan hegyekké nőnek, ráadásul el is zárják előlünk a szellemi valóságok látványát; az egyetlen vagy a legfőbb valósággá válnak.