Filozófia

A legtöbb emberben felmerül az az igény, hogy szeretne valamiben rendkívüli lenni. Valahogyan kiemelkedni, kitűnni a környezetéből, sajátos nyomot hagyni az életben. Valószínűleg az ember, mint egyén legmélyebb titkait kell vagy kellene feltárnunk, hogy valódi válaszokat adjunk.

Az emberi kapcsolatok meghatározó szereppel bírnak lelki-mentális egészségünk tekintetében. Érdemes megvizsgálnunk tapasztalatainkat, gondolatainkat az emberi kapcsolatok terén, hogyan tudjuk jobban megélni és hogyan válhatunk mi is jobb társakká az életben.

Május 21-én 20:00 órától online.

Bár, a változás az Élet egyik legfőbb törvénye, az ember életében vannak viszonylag nyugalmasnak, statikusnak tűnő időszakok, és van, amikor az események felgyorsulnak. Hogyan hatnak ránk ezek az átalakulások, és hogyan lehet a legjobban megélni, legtöbbet kihozni belőlük?

Szeptember 24-én 20:00 órától Székesfehérváron.

Álom - ezzel a szóval illetjük képzeletünk teremtményeit, akár alvás közben, akár éber állapotunkban jelentkeznek. Bár többnyire külön-külön tárgyalják a két jelenséget, sem filozófiai, sem gyakorlati szempontból nem érdemes szétválasztanunk őket. Beszélgessünk hát az álmokról! Arról, hogy mit jelentenek az életünkben, hogyan hatnak egymásra az álmok, és mi az, amit valóságnak hívunk.

Október 29-én 20:00 órától Székesfehérváron.

Tagadhatatlan, hogy mi emberek a fejlődés képességével együtt születünk, a fizikai növekedésünk, lelki érésre való képesség belénk van kódolva. Azt is tapasztalhatjuk, hogy társak nélkül, tanító környezet hiányában a lelki érés, az érzelmi és mentális fejlődésünk csak minimális, vagyis lényeges feltétel a közeg, amiben élünk. Ezzel koránt sem fedtük le a jelenséget, hiszen a fejlődésben kulcsfontosságú maga az ember, aki akarja a többet és a jobbat. El kell gondolkodnunk azon, hogy mi ez a több és jobb. Mit jelent számunkra a fejlődés?

Mumbaiban az Új Akropolisz központjában „Karma, végzet, szabad akarat” címmel arról tartottak előadást, hogy vajon mennyire befolyásolhatjuk életünk alakulását. Ahelyett, hogy passzívan és beletörődve fogadnánk életünk eseményeit, az előadó arra buzdított, hogy az ösztönös reakciókat felülírva tudatosan reagáljunk a mindennapok történéseire.

Nem beszélhetünk filozófiáról anélkül, hogy szót ne ejtenénk a filozófusról; nem beszélhetünk az ideák világáról anélkül, hogy szót ne ejtenénk arról az emberről, aki képes átültetni a gyakorlatba ezeket az ideákat. A filozófus, a bölcsességet szerető ember egyik legfontosabb jellemzőjének örök kereső mivoltát mondhatjuk. Harcos tűz élteti, és csak akkor nyugszik meg, ha végül eljut a bölcsességhez, bár nem tudni, ekkor nem indul-e másvalami keresésére, amit ma még nem érthetünk és nem is érhetünk el.

Oroszországban az Új Akropolisz filozófiai fesztiválját idén egy a buddhizmus és a modern fizika kapcsolatáról szóló előadás nyitotta meg. Úgy tűnhet, a két tudásterület között nincs semmilyen kapcsolat, azonban a filozófia útjának követése a tudományos felfedezésekre is fogékonnyá tehet.

Görögország megalapításának évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget a perui Új Akropolisz tagjai. Dimitris Parousis, a Limai Hellén Szövetség elnöke „A görög nyelv, az istenek nyelve” címmel, Gonzalo Vela, az iskola tanára pedig „Önmagunk megismerése: a görög filozófusok által kijelölt út” címmel tartott előadást.

A belgrádi Új Akropolisz közel száz érdeklődőt vonzó nyilvános előadást tartott a krízishelyzetekről és magáról a válsághelyzetről. A krízis szó eredeti jelentésében azokat a fordulópontokat jelöli, ahol szükségessé válik meghozni egy döntést.