Gyakorlati filozófia

Platón a barlanghasonlat magyarázatában összehasonlítja a szemet a lélekkel. Ha a szem arra irányul, amit a nap megvilágít, jól lát. Hasonlóképpen, ha a lélek arra irányul, amit az igazság világít meg, megismeri és tisztán fogja látni. Nem tapogatózik a sötétben, miközben a múló, folyton változó vélemények világában bolyong. A történések mélyebb okait keresi. Ennek megfelelően, ha a figyelmünket többnyire a külső ingerek kötik le, kevesebbet fogunk a dolgok mélyére nézni, hogy az eredetüket és az értelmüket kutassuk.

2026. május 19-én ismét tagtalálkozót rendeztek az Új Akropolisz Központjában. A szót Grúsz Róbert, a filozófiai iskola magyarországi elnöke vitte, aki beszámolt a tagoknak a szervezet legutóbbi nemzetközi találkozóján megismert projektekről, friss célokról, mint pl. a Tudomány és filozófia nevű tervezett hazai és nemzetközi konferenciáról, amelyet az elkövetkezendő években terveznek életre hívni.
 

A program témái:
1. Önazonosság és belső tartás - sztoikus erények
2. Memento mori - Mit tennél, ha ez lenne első és egyben utolsó napod?
3. Elfogadni, amire nincs ráhatásod, és jobbítani, amire van

A sztoikus embert nem a külső körülmények határozzák meg, hanem a saját lelke.

Május 13-án, 18 órakor Győrben

Odüsszeusz, Ithaka királya 10 évig harcolt Trója falainál, majd 10 éven át bolyongott a világban, és mire hazaérkezett ismeretlen koldusnak kellett álcáznia magát. Az otthonunk attól válik otthonná, hogy ott lehetünk leginkább azok, akik vagyunk. Ezért is az egyik legfájóbb érzés, ha idegennek érezzük magunkat odahaza, vagy még inkább, ha idegennek érezzük magunkat a saját bőrünkben.

Hogyan maradjunk önmagunk, miközben másokhoz kapcsolódunk?
Mindannyian vágyunk a szabadságra, szeretnénk magunk dönteni életünk dolgai felől. Ugyanakkor lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy szükségünk van egymásra. A hétköznapi szükségleteinktől – mint az orvosi ellátás vagy fűtés – egészen a legmélyebben megélt boldogságunkig, amit csak megosztva érezhetünk teljesnek, ezer szállal kötődünk másokhoz. De hol húzódik a határ az egészséges együttműködés és az önfeladás között?

Május 22-én pénteken Budapesten, a Műterem kávézóban.

A szerelem csodákra teszi képessé az embert, nem csupán érzelem, hanem belső alkímia, amely képes a halandót az istenek közé emelni. Apuleius halhatatlan regénye, Az aranyszamár, egy rablóbarlang mélyén rejti el az emberi lélek legszebb példázatát. Psziché – aki maga a Lélek – útja a mi utunk is: a naiv bizalmatlanságtól a fájdalmas próbatételeken át a teljes beavatásig. 

Április 24-én pénteken Budapesten, a Műterem kávézóban.

Lehetséges, hogy tényleg egyre rosszabb a helyzet és szakadék fele rohanunk? Vagy épp fordítva, az egyetemes boldogság irányába tartunk? A szubjektív érzeten túl mik az objektív tények? Mi volt megkérdőjelezhetetlenül jobb és mi volt rosszabb régen? Egyáltalán, mikor volt az a "régen"? Miért vagyunk hajlamosak a múltbéli dolgok idealizálására? Biztos, hogy a mai problémák mélyebbek és nagyobbak mint az elmúlt évszázadoké?

Március 27-én pénteken Budapesten, a Műterem kávézóban.