Gyakorlati filozófia

Ezen a délutánon egy képzeletbeli utazásra hívunk, amelyben filozófiai iskolánk két tagja a távoli Japánba kalauzol minket.

Filozófiai utazásunk során Japán több arcával is találkozhatunk, és közben elgondolkodhatunk azon, milyen értékeket őriznek a régi hagyományok, és mit lehet ezekből ma is tanulni.

Egy bizonyos kulcsban nézve, Odüsszeusz hosszú útja Ithaka felé a saját lelki utazásunk képe is lehet: az út, amelynek során elakadunk, majd feloldást találva tovább haladunk. Kísértésekkel találkozunk, ütközünk, érzelmi viharokkal küzdünk, és közben próbálunk visszatalálni ahhoz, akik valójában vagyunk.

Szeptember 29-én 18 órától Győrben.

Az emberi lélek halhatatlanságát a legtöbb civilizáció nem vonja kétségbe. Abban azonban már eltérnek a tanítások és vélemények, hogy a lélek csak egyszer ölt-e testet, vagy hosszabb úton, több életen keresztül bontakozik ki. 

Ha többször születünk, miért nem emlékszünk korábbi életeinkre? Csak emberként térhetünk vissza, vagy más létformákban is? A lélekvándorlás jutalom és büntetés rendszere, fejlődési lehetőség, vagy a természet nagy körforgásának része?

Önmagunk megismerése és önmagunk uralása kéz a kézben járnak. Mondhatnánk úgy is: ugyanannak az útnak az elméleti és gyakorlati oldala. Ha az önismerethez nem társul önuralom, könnyen öncélúvá és hamissá válhat. Ugyanakkor az önuralom is veszélyes lehet, ha nem ismerjük és tartjuk tiszteletben a határainkat.
 

Miért nem mindegy, hogy mit gondolunk arról, miért és hogyan jött létre a világ? Mit adnak hozzá a mindennapjainkhoz a teremtésmítoszok?

A régi kultúrák teremtéstörténetei nem csupán arról mesélnek, hogyan keletkezett az ég, a föld, az ember vagy az idő. Arról is beszélnek, hogy mi a célja az emberi életnek, és mi a feladatunk ebben a nagy egészben.
 

Ma, ha valakire azt mondják, hogy idealista, sokan még mindig arra gondolnak, hogy egy álmodozó, valóságtól elrugaszkodott célokért küzdő emberről van szó. A fogalmat a fiatalsággal, tapasztalatlansággal is kapcsolatba hozzák. A köztudatban ennek ellentéte pedig a felnőtt, gyakorlatias ember, aki két lábbal áll a földön, aki komoly, megvalósítható célokat tűz ki magának, és tudja, hogyan lehet ezeket elérni.

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola veszprémi központjában 2026. június 9-én filozófiai előadáson vehettek részt az érdeklődők.

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola központjai különböző filozófiai, kulturális kérdéskörökről tartanak előadásokat, workshopokat, amelyek szervesen kapcsolódnak a mindennapi élet kihívásaihoz. A veszprémi központ 2026 júniusában Platón egyik mitikus történetbe ágyazott tanításának feldolgozását választotta programja alapjául. Eszerint egy Ér nevű görög harcos a halála után csodálatos módon a szemtanúja lesz annak, hogy mi történik az elhunytak lelkeivel a túlvilágon, majd mikor tetszhalott állapotából felébred, hogy elmeséli tapasztalatait a még élőknek, hogy ezek fényében jobb döntéseket hozhassanak.
 

Az Új Akropolisz vidéki házában, amelyet a tagok csak Fellegvárként emlegetnek, a filozófiai iskola 2026. május 30-31-én már 52. alkalommal tartotta meg filozófiai továbbképzését. Az eseményen az ország több vidéki központjából és a Központból is érkeztek résztvevők és instruktorok.

Ezen az élményalapú programon Platón egyik legizgalmasabb mítosza vezet végig az élet, a halál és a döntéseink kérdésein. A közös beszélgetés után egy játékos önismereti utazás következik, ahol a résztvevők a lélek útjának állomásain haladnak végig – képzelet, reflexió és játékos feladatok segítségével.