Filozófiai kávéház

A filozófiai beszélgetésünk során nem a különbségekre szeretnénk felhívni a figyelmet, hanem az emberben rejlő értékeket és lehetőségeket keressük. 

A múlt havi Női archetípusokról szóló előadás és beszélgetés párjaként, a Műterem kávézóban 2024. szeptember 27-én a férfiak ősi mintázataival ismerkedhettek meg a jelenlévők. A pörkölt kávé illata és a téma iránti kíváncsiság töltötte be a helyet, amely ismét dugig megtelt. Nem meglepő módon az ön- és emberismereti tréningre zömében férfiak érkeztek, de ellenpontozásul a szebbik nem is képviselhette magát.

Az estet Apáti János, az Új Akropolisz Iskola instruktora rövid, feszes előadással kezdte, amelyen górcső alá vette a görög panteon hat férfi istenét. A hallgatóság megismerkedhetett Dionüszosszal, Hermésszel, Apollónnal, Arésszal, Héphaisztosszal, Zeusszal, és az általuk képviselt férfierőkkel, tulajdonságokkal. 

 

A Műterem kávézó 2024. augusztusi FILO-Café estjén négy görög istennővel ismerkedhettek meg az érdeklődők: Aphroditéval, Athénével, Hérával és Démétérrel. Az esemény egyre több visszatérő résztvevőt és számos új arcot is vonzott. Az előadó Apáti János, az Új Akropolisz Filozófiai Iskola instruktora Laura Winckler: A nő, istennők leánya – A nő rejtett arcai című könyve alapján mutatta be a négy női archetípust.

Az említett istennők különböző képességeket és tulajdonságokat testesítenek meg. A teljesség igénye nélkül Aphrodité például a vonzerőt, a feltétel nélküli szeretet képviseli, a művészetek pártfogója. Athéné a bölcsesség és belső harc istennője, az igazság védelmezője, és a józan ész ékes megtestesítője. Héra, a házasság és a család oltalmazója, az eskü őrzője, Zeusz felesége. Démétér pedig a termékenység és az életerő, az éltetés istennője. 

 

A varázsmesék valósága: összekötni az eget és a földet címmel tartott előadást az Új Akropolisz Filozófiai Iskola tagja, Apáti János a budapesti Műterem kávézóban. A május tizenhetedikén tartott eseményen az előadó a népmesék világába kalauzolta el a jelenlévőket. 

Minden nemzetnek, kultúrának megvannak a saját meséi, amelyek régi tanításokat, tapasztalatokat ölelnek fel. A történetek hősei és a próbatételek sorozatai mind-mind a lelki fejlődésünket szolgálják, amennyiben képesek vagyunk jelentésüket saját magunkra vetíteni.

A Műterem Kávézóban, a FiloCafé eseménysorozat újabb alkalmán, 2024. március 14-én este kíváncsi érdeklődők gyűltek össze, hogy bepillantást nyerhessenek Mája, a káprázat indiai istennőjének játékaiba.

A rövid felvezetést követő kerekasztalbeszélgetések apropóját Delia Steinberg Guzmán Mája játékai című, közelmúltban megjelent második kiadása adta. De ki is ez a titokzatos istennő? A keleti istenek között magát az illúziót jelenti, amely átszövi életünket, ott van mindenhol, mindenkor, mindenben. Világunk kettős természetét igyekszik számunkra megmutatni, amely látható és láthatatlan részből áll. Bennünket, embereket, akik olykor nehezen tudunk a dolgok mögé látni, összeköt a lényeggel. Minden mögött, amit ismerünk, létezik egy még lényegibb világ.

„Noha sokan és sokszor hangoztatják, hogy létezik építő és pusztító kritika is, mi vitatnánk ezt, hiszen a mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy a kritika mindig pusztít. Nem magával a kritikával mint racionális folyamattal van baj, hanem velünk, emberekkel akik érzelmi és szubjektív indíttatásainknak engedve cselekszünk ahelyett, hogy az értelem és a józanság vezérelne bennünket.” írja Delia Steinberg Guzmán A hétköznapok hőse című könyvében.

„Mi egy hiba? Nem lehet mindig bűnnek, torzulásnak tartani a hibákat, mert legtöbbször nem ennyire súlyos a helyzet. Egy hiba szinte mindig valamilyen űrt, hézagot jelent, ahol valami hiányzik. Vagy valamilyen tökéletlenséget mutat. A hiányosságot és a tökéletlenséget pedig ki lehet javítani.” írja Delia Steinberg Guzmán Az önismeret iránytűje című könyvében.

Mindannyian ismerjük azt az állapotot, amikor például belátjuk valamiről, hogy helyes, de mégis nehezünkre esik megtenni. Lehet ez egy rossz szokás elhagyása, vagy életmód váltás. Vagy megígérjük egy jó barátunknak, hogy segítünk neki hétvégén, de amikor emiatt korán kell kelni, a pokolba kívánjuk az egészet. Az is előfordul, hogy belül meg vagyunk győződve egy döntés, választás helyességéről, de a környezetünk, vagy éppen a társadalom nem támogatja ezt.

Augusztus 24-én ismét zsúfolásig megtelt a Műterem Kávézó az Új Akropolisz Filozófiai Iskola rendezte Filo-Cafén. Apáti János ezúttal arról tartott előadást, hogy a kínai Ji King tanácsait szem előtt tartva hogyan tehetünk szert tartós, tartalmas kapcsolatokra. A Változások könyveként is emlegetett írásműből többek között azt olvashatjuk ki, hogy a természet ciklusaihoz hasonlóan arra is más és másféle választ találhatunk, vajon mitől lesz tartós az adott viszony.

Életünk során több nehézséggel találkoztunk már. Voltak kisebbek, amiket másnapra már el is felejtettünk, de voltak nagyobbak is melyeket, amíg élünk, soha nem feledünk.  Amikor benne vagyunk, könnyen elveszthetjük a fejünket, érzelmeink elszabadulhatnak, fizikailag pedig meg sem tudunk moccanni. De vajon mi értelme van ezeknek a nehézségeknek és hogyan lehet helyesen viszonyulni hozzájuk?