Önismeret

Születés, iskola, egyetem, bulik, haverok, diploma, álláskeresés, lakás, autó, házasság, gyerekek, unokák, nyugdíj… Tényleg csak ennyi?

Sokszor hallhattuk és olvashattuk már, hogy a technika korában élünk, és sosem felejtik el kiemelni az ezzel járó összes előnyt sem. A folyamatok szabályozottak; az elektronizálás kiterjed az élet minden területére; a gépek mindenütt felváltják az emberi munkát; az elektronikus kommunikáció lerövidíti a távolságot és az időt. Csaknem elértük a várva-várt mennyországot, ahol temérdek szabad időnk marad mindennap és egy héten több napot nem kell majd munkába járni/és egy héten még több szabadnapunk lesz…

Divatos szó lett manapság a komfortzóna. De mi is ez valójában? Hol kezdődik, és hol a határa? Beszélgetésünkben többek között olyan kérdésekre keressük a választ, hogy van-e értelme tágítani a komfortzónánkat, vagy hogy mi tágíthatjuk-e másokét, vagy éppen arra, hogy ki határozza meg a saját komfortzónánkat.

Minden évnek, minden időszaknak sajátos jellege van, ami bizonyos tevékenységeket – külsőt és belsőt egyaránt – támogat, egyesekben kiteljesedhetünk, míg másokat nehézkessé tesz.
 

Minden évszaknak van egy rá jellemző ereje, a tavasz a megújulást hordozza magában, és ahogy jelen van a természetben, úgy az embernek is lehetősége van megragadni ezt az erőt.

Március 1-jén 18:00 órától online.

Könnyen belátható az a tény, hogy egy jó mese önfeledt elmélyüléssel ajándékoz meg mindenkit, gyermeket, felnőttet egyaránt.

Érzelmeink képesek nagyon magasra is emelni lelkünket, ugyanakkor a legmélyebb zuhanást is okozhatják. Érdemes ezért megismernünk őket és a módokat, hogy hogyan válhatnak segítő erőkké egy teljesebb élet megteremtésében. Várunk, ha szeretnél az érzelmekről többet tudni, vagy megosztanád a saját tapasztalataidat.

Ha csalódunk valakiben, akkor jó, hogyha tudatosítjuk - tanítják a sztoikusok, - hogy valójában nem az illetőben csalódunk, hiszen ő a saját természete szerint cselekszik, hanem abban a képben, amit alkottunk róla. Ez az, amiről a csalódás pillanatában kiderül, hogy nem felelt meg a valóságnak. Ha ezért az illetőt hibáztatnánk, az olyan lenne - fogalmazza meg Marcus Aurelius egyik rövid elmélkedésében - , mint ha egy fügefától várnánk el, hogy olyan gyümölcsöt teremjen, amiben nincs lé, vagy egy csecsemőtől várnánk el, hogy ne sírjon.

Minden éjszaka átlagosan 4-5 alkalommal álmodunk, de nagyon sok esetben nem emlékszünk rá. Ha pedig mégis, kevés támpontunk van az értelmezéséhez. De miért lenne fontos érteni őket? Mert az álmaink megismerésén keresztül is önmagunkhoz kerülhetünk közelebb.

Szegeden, 2020. február 27-én csütörtökön 18:30-kor.

Ismerd meg a sztoikus lelki viszonyulást egy Facebook elő előadáson keresztül, amely segíthet megbirkózni a változó életkörülményekkel! Eredményességét több száz év tapasztalat és modern kutatások is igazolják.