Café Szókratész: Hova rohanunk?

„A múlt nem a tied, csak az utána vonuló árnyék. A jövő nem a tied, csak az elébed vetődő sugara. Az óra a tied. Csupán az óra, amelyben élsz. Ne siess ki belőle.”
Gárdonyi Géza

Hiába gyorsétterem, expresszvonat, szélessáv és online ügyintézés sorban állás nélkül: a sietség manapság életmóddá, az időhiány népbetegséggé vált. Rohanunk, pörgünk, elfoglaltak vagyunk, igyekszünk időt spórolni, és várjuk a hétvégét, a nyarat, a karácsonyt, hogy végre ráérjünk kicsit összeszedni magunkat. 

Ráérjünk a családunkra, a barátainkra.
Ráérjünk beszélgetni.
Ráérjünk jól végezni a munkánkat.
Ráérjünk játszani, álmodni, tanulni, művelődni, szórakozni.
Ráérjünk végre - élni.

Már csak egy kérdés maradt: Ha mind szomjazzuk a nyugalmat - akkor mégis ki diktálja a tempót?

Mitől nem lesz a pihenésből tespedés, az igyekezetből túlpörgés?
Hogyan éljünk nyugodt, de intenzív életet?
Hogyan adhatjuk meg másoknak azt az időt, amit magunknak is kívánnánk?

Augusztusi kávéházunkban klasszikus és modern filozófusoktól kölcsönzött gondolatok nyomán, közösen beszélgetve igyekszünk barátságot kötni a suhanó idővel.