FILO-Café: Ardzsuna mítosza - A csatát magadban kell megvívni

Miért van az, hogy a mítoszokba rejtett üzenetek mindig arra akarnak sarkallni minket, hogy magunkban kezdjünk el rendet tenni, miközben a bajokra ujjunkkal tudunk mutatni odakint a világban? Miért kell ezt a belső igyekezetet mindig valamilyen fajta küzdelemnek, vagy egyenesen háborúnak ábrázolni? És legfőképp mi alapján nevezik jónak és rossznak az egymással szembe kerülő… miket is valójában? 
A világ számára Indiából származó királyi eposz a Mahabharata. Hercegek történetét meséli el, akik unokatestvérekként válnak egymással szemben állókká, és akik között elkerülhetetlenné válik a mindent eldöntő csata, amin a világ folytonossága múlik.
Mindezek kellős közepén lesz főszereplővé Ardzsuna, a hercegek egyike. Ő, aki a világ legkiválóbb íjásza és fivérei között a koncentráció, a fegyelem és az elhivatottság képviselője, az utolsó pillanatban elbizonytalanodik. Kétség lesz úrrá rajta és képtelen megfújni harci kürtjét.
Csüggedését elismerve a kocsiját hajtó Krisnához fordul tanításért. Arra kéri, hogy segítsen neki tisztán látni kötelességét. Párbeszédük végeztével Ardzsuna meggyőződéssel fújja meg kürtjét.
Az este folyamán a mű szimbólumai és direkt tanításai között barangolunk. Ha téged is érdekel, hogy a fenti kérdéseket sikerül-e új megvilágításba helyezni, akkor tarts velünk!

Kép forrása: Canva Pro, Jason Reid