| |
|
|
Pillangószárnyakon a Nap felé
 Hamarosan itt a nyár, és madarak csicsergése, méhek zümmögése, pillangók hangtalan, színpompás röpte telíti a levegőt. Figyelni is üdítő ez utóbbi, apró lények repkedését. A pillangó a legtöbb kultúra szimbolikájában olyan teremtmény, amely képes közvetíteni a világok között és kapcsolatban áll a magasabb hatalmakkal.
Az ókori Görögországban pszükhének nevezték. Psziché nevét használták a pillangóra és a lélekre egyaránt, és a görög királyleányt – akárcsak a lelket – pillangóként ábrázolták. A kelták az emberi lélek köztes állapotaként tekintettek rá, amely épp következő földi megtestesüléséhez keresi anyját, az aztékok szerint pedig az ember utolsó lehelete ölt így formát.
Mivel rendkívül sérülékeny, ez a rovar az emberi törékenység – legyen az erkölcsi vagy pszichikai – szimbólumává is vált. És mivel élete nem túl hosszú, a fizikai lét mulandóságát is jelképezi. A pillangó élete maga is szakadatlan átalakulás: a bebábozódó hernyó, amely azután színes pillévé alakul, az átváltozást, a szükségtelenné vált dolgok levedlését, kis halálát és egy új élet(szakasz) beköszöntét is szimbolizálja.
A természet a pillangó szépséges formájával kárpótol azért az elkerülhetetlen feladatért, amelyre ez a lankadatlanul változó, mozgékony teremtmény emlékeztet: arra, hogy az elavult formák levedlése időbe és erőfeszítésbe kerül, de a fejlődés természetes velejárója, ha rá szeretnénk találni valódi önmagunkra. Ebben az értelemben mi magunk vagyunk a pillangók, akiknek le kell vetkőznünk akadályozó érzelmi és gondolati szokásainkat, hogy megújult erővel bonthassunk szárnyat az éltető Nap felé.
|
E havi számunkban:
A milói Vénusz és a szamothrakéi Niké
 Ma a párizsi Louvre-ban őrzik a hellénisztikus kornak ezt a két, pentelikoni és pároszi márványba öltözött istennőszobrát: Nikét és Aphroditét. A két legmélyebb rejtély megtestesülései ők: amióta csak megjelent az ember a földön, hol kínt, hol dicsőséget hozva, de mindig kíséri a háború és szerelem. A mai ellaposodott világban, ahol a kisszerűség kultusza a háborút öldökléssé, a szerelmet pedig szexszé silányította, ez a két gyönyörű alkotás színtiszta, óriás elődeink emlékét idézi fel.
Ha turista módjára sietünk el mellettük, nem foghatjuk fel egyiküket sem; szemléljük őket legalább egy órán át, hogy közelebb férkőzhessünk a lényegükhöz.
Niké, ez a hatalmas szárnyú női torzó nedvesség átitatta, szél gyűrte tunikájában egy kőhajó orr-részében áll, és a rossz fölötti győzelemről, a dicsőségről, egy nemes és önzetlen célért vívott harcról regél. Ő a szent háború, a sötétség, a tudatlanság és a félelem fölötti diadal megtestesítője.
Körötte a kalandtól megrészegült evezősök harci kiáltása harsan, akik a kikötő nélküli cél felé tartanak, miközben a tenger zúg és a szélben cikázó sirályok vijjogása hallik. A hajó alatt Ókeanosz morajlik, fölötte Apollón ragyogja be az eget, Aiolosz pedig sűrű, sós szelet támaszt. A szél az észszerűséget meghaladó, mindent felölelő teljességérzésről susog, amely istent teremt az emberből, és kiteljesedő lelkéről beszél, amely szavak nélküli, soha véget nem érő, hosszú rivalgásban zengi az ősi, ritmikus, örök éneket. Ez magának a halálnak, a végtelen térbe való beleolvadásnak a látomása, a tudatos és korlátlan halhatatlanságé, amelyben nincs sem pokol, sem mennyország.
 Vénusz ennek ellentéte és kiegészítője is egyben. Ha Niké a nyugodt feszültség, amely bármely pillanatban kozmikus porszemekig hatolóan robbanhat, akkor Aphrodité a kecses mozdulat kimerevítése, mintha a hullám íve a tetőpontján rögzülne, mielőtt önmagába omlana vissza. Büszkén tartott feje, ám melegséget sugárzó tekintete megkoronázza élettel teli, reménytől duzzadó testét, lágyan aláhulló hajtincse pedig kihangsúlyozza hátának kanyarulatát és tartását. Haja fel van tűzve, így nem hullámzik alá a derekáig. Ő Aphrodité Küthereia és Parthenosz. A lángoló szerelem és a szűzies szemérem, amely az anyag, a mulandó feletti diadalból és büszkeségből született. Ő egyszerre mindkettő.
Őbenne testesül meg a nagy Égi Anya ősi barlangja, és az a kis üreg is egyben, amely a szerelmesek összekulcsolódó kezei között keres búvóhelyet. Ő a menedékhely, az élet, amelybe beköltözik a Lélek. Mellette gyermeknek érezzük magunkat, szeretetünkkel nem fér össze a félelem, nem vegyül bele a kéj gondolata, gerjedelme és emléke sem. Maga a jóság, szemében mindannyian szépek és szeretetre méltóak vagyunk. Ő a pattogó tűz, miközben odakinn szakad a jégeső. Ő a végtelen oltalom. Görbülő és fénylő tér, amely minden búcsúzáson és halálon túl a végső találkozásig vezet.
Annyira különbözőek. Az egyik kifelé űzi-hajtja a Lelket, a másik befelé vonzza, és ebben a felfokozott állapotban születik meg Éthosz és Eszthétosz szellemi egységének érzete. Tudósok nem értékelhetik, szakértők nem elemezhetik ki, mert őket csak élni és imádni lehet. És mivel valamennyiünkért vannak, minden ember a sajátjaként élheti meg őket.
Egyiküknek sincsenek őrei. Miért is kellenének? Hiszen egy mély, rejtett zugban minden emberben ott van egy kevés a dicsőségből és a szeretetből… Ha elveszítenénk őket, saját magunkat veszítenénk el.
Jorge Ángel Livraga
Az Új Akropolisz alapítója
|
Mandala – kapu a központ felé
 A mandala középpont köré szerkesztett, mintákból és geometriai alakzatokból felépített ábra. Ránézésre egy színpompás, aprólékosan részletezett kép; valójában azonban szimbólum, amely különböző szinteken szól hozzánk. Legtágabb értelmezésében az egész világegyetem kifejezője, tökéletes világmodell, amely a kozmikus világrendet ábrázolja. Másik jelentésszintjén egy palotát jelenít meg, amelynek „tróntermében” – a mandala közepén – egy isteni lény foglal helyet. Ha pedig az emberre vonatkoztatjuk, akkor a teljességünket idézi fel.
A mandala használata elősegíti a harmónia helyreállítását az emberben. Célja a bennünk eredendően meglévő, csak széttöredezett egység megvalósítása, az újra teljessé válás. Olyan, mintha gondolataink és érzelmeink dzsungelében egy térképet kaptunk volna a kezünkbe, amely eligazít ezek útvesztőjében és segít lecsendesíteni őket, illetve kiemelkedni belőlük. Úti célunk a saját központunkba való eljutás, igazi önmagunkra találás: erre a feladatra emlékeztet, és ezt a küzdelmes utat segíti a képi ábrázolás.
A tibeti buddhizmusban rituális eszközként, vizualizációs, koncentrációs és meditációs gyakorlatok segédleteként használják. Támasznak is nevezik, mert képi formába önti, szimbólumok köntösébe burkolja a tanítást, és felidézi az ideákat. Segítséget nyújt, hogy a szent szövegek utasításait követve a gyakorló elképzelje, vizualizálja és saját elméjében építse fel a mandalát, és azonosuljon a mandala megjelenítette erővel.
Doba Éva
|
Házunk táján
|
Café Szókratész –
az együttműködésről
|
Világszép Nádszálkisasszony – mesedélután |
Kik lapulnak az odúk mélyén? |
|
|
 |
|
„Café Szókratész” programsorozatunk legutóbbi beszélgetésén az együttműködés témáját jártuk körbe klasszikus és modern kori gondolatok, játékelméleti helyzetek és a hozzájuk társított gyakorlatok segítségével.
Tovább
|
Világszép, királylány ruhába bújt lánykák és mindenre elszánt, hős ifjú lovagok érkeztek az Új Akropolisz áprilisi mesedélutánjára. A Bernáth Ottilia óvodapedagógus vezette foglalkozáson gyerekek és szülők egyaránt kivették a részüket Nádszálkisasszony „kiszabadításában”.
Tovább
|
Népes madárszaporulat fogadta az Új Akropolisz polgári természetőreit és önkénteseit 2017 első májusi vasárnapján a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban.
Tovább
|
Új Akropolisz a világban
|
F
i
l
o
z
ó
f
i
a
|
 A szépség lehetséges! – tisztelgés A filozófia világnapja előtt (Katánia, Olaszország)
A szépségnek szentelték A filozófia világnapját az Új Akropolisz katániai rendezvénysorozatán, ahol három napon át váltották egymást az előadások, workshopok és fellépések. A résztvevők többek között hallhattak egy beszélgetést Dr. Daniele Iozzia antikfilozófia-kutatóval, amelynek témája a szépség történelmi megítélése volt Platóntól napjainkig. A filmvetítéssel és más programokkal tarkított hétvégét Giuseppe Severini antikhangszer-muzsikus, a Casa Della Musica di Randazzo (A zene háza Randazzóban) igazgatójának „A szépség megmenti a világot” című zenei estje zárta.
|
|
K
u
l
t
ú
r
a
|
 Kézművesműhely a Múzeumok Éjszakáján (Temesvár, Románia)
Arad Történeti és Régészeti Múzeumával (Complexul Muzeal Arad) együttműködve az Új Akropolisz temesvári központja a legkülönbözőbb tematikus műhelyekkel vett részt az idei Múzeumok Éjszakáján. A régészeti leletek korhű festésén kívül az önkéntesek japán kalligráfiát is tanítottak a látogatóknak, akik így mélyebb betekintést nyerhettek a színek, a szimbólumok, az esztétika és a filozófia világába.
|
|
Ö
n
k
é
n
t
e
s
s
é
g
|
 Tartós élelmiszerek adományozása (Brazília)
Helyi szociális munkások közreműködésével az Új Akropolisz nagy mennyiségű tartós élelmiszert adományozott Goiânia (Brazília) alacsony jövedelmű családjainak. Az adomány az Új Akropolisz előadásain és más tevékenységein résztvevők nagylelkű hozzájárulásaiból gyűlt össze. Az összesen több mint 100 kilogrammnyi élelmiszerből Palmas és João Pessoa városok kórházainak is jutott.
|
További híreink a nagyvilágból angol és spanyol nyelven.
Ajánló
Kincset rejtő, értékőrző szimbólumok
Alkoss és játssz velünk!
 Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola idén is részt vesz a Múzeumok Éjszakája programsorozatban. A Rigó utcai Főnix Kultúrműhelyben szimbólumfestéssel, jelképfelfedező társasjátékokkal, közös szimbólumfejtéssel és gyermekrégészkedéssel várják az érdeklődőket. Az itt vásárolt karszalaggal június 24-én valamennyi MúzÉj-program látogatható.
Ízelítő programjainkból:
• Kelts életre egy szimbólumot! Fess saját kezűleg magyar és antik szimbólumokat ábrázoló műkő falidíszt otthonra vagy ajándékba! A kézműves workshopon két festékréteg felvitele között megismerkedhetsz az egyes szimbólumok jelentésrétegeivel és a hozzájuk kapcsolódó mítoszokkal is.
• Színezz mandalát! A mandala egy színpompás, aprólékosan részletezett kép: valójában szimbólum, amely különböző szinteken szól hozzánk. Olyan, mintha egy térképet kapnánk a kezünkbe, amely segít lecsendesedni és kiemelkedni a hétköznapiságból.
• Játssz filozófiai társasjátékot! Fedezd fel rejtett értékeidet az együttműködés révén, társasjátékaink segítségével! Juss ki a Barlangból! Hódítsd meg a piramist! Kövesd Ariadné fonalát a labirintus szívébe! Beszélgess a sorssal egyiptomi módra az ősi Szenet-játékkal! Memóriajáték archetípusokkal: erre érdemes lesz emlékezned! Pörgess az erénykerékkel és erősítsd meg egy szunnyadó képességedet!
• Megszólalnak a szimbólumok! 17 órai kezdettel minden páratlan órában magyar, görög, egyiptomi, indiai és egyetemes szimbólumok jelentéseiről hallhatsz bő fél órán át. Tudatosítsd magadban felsejlő erényeidet, amelyeket az egyes jelképek megjelenítenek! Az erő forrása benned van, ébreszd fel, lépj vele kapcsolatba!
További részletek itt
|
|
