Kulturális Hírlevél 4. szám
2002. szeptember

TARTALOM

• Szeptemberi programok
  
• Az Új Akropoliszról és alapítójáról
  
• Idézetek
  
• A kínai bölcsek könyve – a Ji Csing
  
• Információk

Kedves Olvasó!

A filozófia szó a görög philo-szophosz szóból származik. Jelentése: a bölcsesség szerelmese. Keveset mond a mai embernek, aki eltávolodott attól az egyszerű világnézettől, amelyben az ember a természet része, és különböző formáinak tanulmányozásával önmagát is megértheti. Nem aprózza szét a világot, hanem teljességében szemléli, akár egy élő szervezetet, amelynek működését, céljait és rejtett szándékait soha nem érthetjük meg, ha élettelen, szervekre bontott testét vizsgáljuk. Ezért az ókori filozófusok úgy tartották, hogy az embernek mindenhez értenie kell, vagy pontosabban, mivel ő áll a világegyetem központjában, ahol minden erő találkozik és minden törvény kifejti hatását, önmagához kellett viszonyítania mindent. Ez a megközelítés hat az ember gondolkodásmódjára, értékrendszerére és tetteire egyaránt, arra készteti, hogy szüntelenül keresse önmaga és minden létező minél jobb megértését, és hogy a tökéletességet, a bölcsességet elérendő céljának tartsa.

Filozófiai bevezető kurzusunk, amelynek a témáit a bevezető után mutatjuk be, a mindenkori ember szemszögéből vizsgálja az életről feltett nagy kérdéseket. Az erkölcs és az erények, a szenvedés és a halál, az igazságosság és a boldogság, a vallás és a törvényszerűség kérdései egyetemesek, és az időtlen filozófia válaszait felfedezhetjük világszerte, különböző korokban, rendszerekben és egyes gondolkodóknál egyaránt. A kurzus sok témájának segítségével egyet keresünk, a választ mikrovilágunk központjának rejtélyére: önmagunkra. Ezért amilyen egyedi géntérképünk, annyira egyedi az út is, amelyen haladunk. Önmagunkra alkalmazva a filozófia tanításait az út igazodik az utazóhoz, azaz saját lépéseinkkel épül a lábunk alatt. Ez a filozófia eredeti értelme: tetteink és gondolataink egysége, azaz a filozófia mint életforma.

A filozófiai bevezető kurzus programja

1. Természeti avagy ezoterikus filozófia
   
   • a filozófia mint életforma
     
   • Isten rejtélye
     
2. Az ember és a kozmosz
   
   • a felépítésük közötti párhuzamok
     
   • az ember hetes felépítése; testek és altestek
     
   • az evolúció
     
3. India
   
   • a kozmoszt uraló törvények: karma és dharma
     
   • Bhagavad-gíta, ind tanköltemény; a reinkarnáció tana; avatárák; a helyes cselekvés
     
4. Tibet
   
   • A Csend hangja: tibeti misztikus irat a tanítványi útról; a beavatás; a bölcsesség Mesterei
     
5. Buddhista filozófia
   
   • a szenvedés mint a tudatosítás eszköze
     
   • a négy nemes igazság; a nirvána
     
     „Ami ma vagy, tegnapi gondolataidból ered, és amit most gondolsz, holnapi életedet formálja.” (Buddha)
     
6. Távol-Kelet
   
   • Konfuciusz és a „nemes ember” fogalma; az etika mint a társadalom alapja
     
7. Egyiptom
   
   • az élet rituális és mágikus felfogása
     
   • erkölcs – cselekvés – vallás
     
     „Tettei, nem pedig születése révén ismerszik az ember.” (Intelmek)
     
8. A görög hagyomány
   
   • Platón tanításai az egyénről, az igazságosságról és a nevelésről
     
   • a Barlanghasonlat
     
   • Arisztotelész: a boldogság és az erény
     
     „Ha az Ismerd meg önmagad elvére minden ember figyelne, nem vált volna belőle isteni parancs.” (Plutarkhosz)
     
9. Róma
   
   • Sztoikusok: a belső megtisztulás és az akarat
     
   • Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurelius
     
10. Az újplatonikusok
    
    • Alexandriai eklektikus iskola
      
    • Plótinosz: a Háromság és a kiáradás tana
      
11. Hermetikus tudományok
    
    • jóga, asztrológia, alkímia
      
12. Az emberiség emlékezete
    
    • történetfilozófia; a történelem és a mítosz
      
      „Aki nem tudja, mi történt születése előtt, az gyermek marad mindörökre.” (Cicero)
      
13. Az ember és ciklusai
    
    • az örök visszatérés mítosza
      
    • világév, világhónapok: a történelem értelmezése asztrológiai kulcsban
      
    • korunk válsága – új középkor
      

Pszichológiai gyakorlatok

• a negyedik alkalomtól kezdve a kurzus végéig
• figyelem, összpontosítás, akarat
  
  „Aki képes a figyelmét irányítani, az önmagát irányítja.” (J. A. Livraga)

Szeptemberi programok

BUDAPEST

Az Új Akropoliszról és alapítójáról

Az Új Akropolisz, mint a klasszikus értelemben vett filozófiai iskola, célja a filozófiai szemléletmód újjáélesztése a modern idők keretei között. Az ókori világ nagy szintézisét keressük, amelyben a tudományok, a művészetek, a vallások és a filozófiák válaszai kiegészítették egymást, és lehetővé tették az embernek, hogy segítségükkel felfedezze a természetet és az embert uraló törvényeket.

Oktatási programunk felöleli a legfontosabb keleti és nyugati gondolkodási rendszereket, a gyakorlati alkalmazásukkal együtt, hogy segítsen az emberi képességek fejlesztésében. Ezt azokra az örök emberi értékekre alapozza, amelyek minden civilizáció alapkövei voltak.

Az Új Akropolisz a filozófia klasszikus felfogását követi, ahol a filozófia gyakorlati és aktív, nem pusztán intellektuális vagy szemlélődő. Ezért tagjaink különböző programok és akciók keretében aktívan vesznek részt a társadalom életében. Az együttműködés és a közösségért való cselekvés arra ösztönzi a fiatalokat, hogy éljék azt, amit tanulnak és tanuljanak abból, amit megélnek.

Ez az aktív filozófia fejleszti az önmagunk feletti uralom képességét, belső nyugalmat ad, és cselekedeteinkben tükrözi mindazt, amit értelmünk és tudatunk a világ harmóniájából meg tud ragadni. Összeegyezteti az érzelmeket, a gondolatokat és a tetteket. Egyéni gondolkodásra és szabad döntésre tanít.

Alapításától kezdve – 1957, Buenos Aires – független keretek között és mindenféle vallási, politikai, gazdasági-társadalmi befolyástól mentesen működik. Jorge Ángel Livraga professzor fiatal egyetemistákkal és diákokkal indította el a programot, és társadalmi és kulturális tevékenységeinek köszönhetően az Új Akropolisz Argentínában már a hetvenes évek eleje óta elismertségnek örvendő közhasznú alapítvány. Működése ettől kezdve tágult nemzetközivé.

Ma az Új Akropolisz Kulturális Egyesület több mint negyven országban működik, mintegy tizenöt különböző hivatalos nyelven. Több mint 10 000 aktív tagja és sok ezer szimpatizánsa van, akik vallásuk, nemzetiségük és kulturális örökségük sokféleségének ellenére a harmonikus együttélés és a testvériség ragyogó példáját adják.

Az alapító

Az olasz származású Livraga professzor 1930-ban született Buenos Airesben. A helyi egyetemen orvosi, művészettörténeti és filozófiai tanulmányokat folytatott. 1991-ben hunyt el Madridban. Élete és tevékenysége szorosan összefonódott azzal a mozgalommal, amelyet ő maga hozott létre. Minden erejével arra törekedett, hogy kidolgozza alapját egy olyan egzakt tudásra építve, amely azoknak a nagy gondolkodási rendszereknek a szintézise, amelyek az idők folyamán megadták a civilizációk és a kultúrák létrehozásához szükséges alapvető elemeket.

Az foglalkoztatta a leginkább, hogyan érje el, hogy ezt a gazdag tudást alkalmazzuk a gyakorlati életben is. A filozófiát életformának hirdette, amely minden ember számára elérhető az egész világon, nézeteitől és társadalmi helyzetétől függetlenül. Saját szavaival egy „túlélési modul” létrehozását tekintette feladatának, amelynek az a célja, hogy egy jobb embernek teremtsen helyet, aki egy jobb világot épít majd fel. Ha komoly filozófiai formálásra támaszkodó, tolerancián és műveltségen alapuló életformát terjesztünk, amely fel tudja ébreszteni a minden emberben benne rejlő képességeket, akkor elsöpörhetjük az embereket elválasztó és egymással szembeállító gátakat, mint az erőszak, a dogmatizmus, a fajgyűlölet és a kirekesztés számos formája.

Művei tanító jellegűek, áthatja őket az a szándék, hogy a tudás és a filozófia mindenkihez eljusson. Ezért szellemi hagyatékának nagy része kurzusainak és nyilvános előadásainak összegyűjtött anyagából áll, amelyeket a legkülönbözőbb hallgatók előtt, számos különböző témában mondott el, noha vezérfonaluk mindig azonos volt: törekedett arra, hogy minden emberben felébressze az egyéni tudatosságot, valamint a felelősségérzetet, hogy a világot igazságosabbá és összetartóbbá tegyük, hogy mindenkinek megfelelő oktatás és kultúra jusson osztályrészül.

Jorge Ángel Livraga szemléli a világot, amelyben él, és elemzéseivel arra ösztönzi olvasóját, hogy a számtalan manipuláció és csalás ellenére szabad és önálló gondolkodású emberré váljon. A Mágia, vallás és tudomány a 21. századért című könyvének eddig megjelent négy kötete nyilvános előadásait gyűjti össze.

Eleinte történelmi regényeket írt, ilyen első könyve, az Ankor, a tanítvány is, amelyben az ezoterikus bölcsesség egyik fiatal tanítványának viszontagságait meséli el, Poszeidónisz szigetének – a Platón által leírt mitikus Atlantisz utolsó maradványának – elsüllyedését megelőző pillanatokban. Ebbe a fiatalkori regénybe Livraga ugyanazokat a tanításokat építette bele, amelyeket ő maga kapott filozófiai formálásának éveiben. Ugyanehhez a történelmi stílushoz tért vissza Az alkimista című regényében, amelyben felidézi a 16. századi Európában megjelent titkos testvériségek világát, és szenvedélyesen védelmezi a gondolkodás szabadságát.

A természeti jelenségeket magyarázza az egyik legtöbb nyelvre lefordított műve: A természeti, avagy elemi szellemek. Ez a szándék hatja át a Bevezetés a keleti bölcsességbe című könyvét is, amely az ezoterikus filozófia tágas területét öleli fel, és valódi útmutató mindazoknak, akik el szeretnének indulni egy olyan tudás keresésének útján, amely a jelenségek, a filozófiák és a vallások mögött áll. Ezt az irányt követi a Levelek Deliának és Fernandónak című kötet is, amelyben az Új Akropolisz megalapítójának tanításait elsajátítani igyekvő fiatalokban ébredő kérdésekről beszélget két legközelebbi tanítványával.

Korunk jelenségeinek megfigyelése két nagyszerű könyvében ölt testet. Az egyikben, A 20. század mítoszai című művében azokat a nagy szavakat elemzi, amelyekkel oly sok jogtalanságot, igazságtalanságot és ellentmondást igazoltak már, és arra szólít fel, hogy a 21. századba önállóbb és szabadabb gondolkodással lépjünk be. A Möassy kutya a képzelet segítségével folytatja ezt a kritikát, amelyet egy emberi formát öltött kutya személyesít meg, aki egyszerű kutyalogikájával beleütközik az emberi esztelenségbe.

Livraga professzor régészként és az egyiptomi civilizáció alapos ismerőjeként Thébát, a Középbirodalom ősi fővárosát mutatja be, hogy értelmezze ennek a messzi, de talán mégis közeli világnak néhány arculatát, mivel – ahogyan a szerző egy kicsit rejtélyesen megfogalmazza – „Théba egy tudatállapot”.

A görög lélekben való elmélyedéshez Livraga a színház témáját választotta, és így született meg A misztériumszínház – A tragédia című könyve. Ennek a kulturális formának a segítségével behatóan elemzi lelkünk mélységeit, és megfejti néhány titkát, mindig azt a nagyságot keresve, amelyet belső hősként minden ember őriz magában. A sorozatot, amelynek A tragédia az első kötete, sajnos nem sikerült befejeznie.

Könyveit számtalan nyelvre lefordították: többek között franciára, angolra, portugálra, görögre, oroszra, csehre, németre és magyarra is.

* Ha bővebben szeretne olvasni az Új Akropoliszról, működéséről, illetve célkitűzéseiről, kérjük, tekintse meg a nemzetközi webhelyünk magyar nyelvű oldalait: http://www.acropolis.org.

Az alábbiakban iskolánk alapítójának néhány gondolatát idézzük, amelyek a bevezető kurzus anyagából származnak.

• „Fizikailag, lelkileg és szellemileg annyira különböznénk azoktól a régi emberektől, akik templomokat építettek és az élet lényegéről kérdeztek? Ha különbözőek vagyunk is, attól még nem kellene elmerülnünk a különbségek keresésében, mert ezzel inkább csak veszítünk…”

• „Nem hisszük, hogy az ember egyedülálló lény a világon, és azt sem, hogy nem érvényesek rá is az egész világegyetemre vonatkozó törvények. A fizika jól ismeri az ok és okozat összefüggését: bármilyen hatásra azonnal egy ugyanolyan erős, de ellentétes irányú hatás válaszol. Ha ez így történik anyagi szinten, akkor még inkább meg kell nyilvánulnia a mentális és az érzelmi szinteken.”

• „Konfuciusz életének egyik kiemelkedő eseménye az volt, amikor egy nemesi származású tisztviselő meghívta látogatóba a Mennyei Birodalom fővárosába. Az épületek és templomok csodálatba ejtették, akárcsak a kulturális élet és a város látható szervezettsége. A jelenben a múlt tükröződését látta. Az ősi szobrok megfigyelése közben megértette a gondolatok tartósságának és folytonosságának mély értelmét, azt a vezérfonalat, amely az idő múlásának ellenére életben tartja az egységet. Konfuciusz a királyokhoz és bölcsekhez illő életmód örökösének tekintette magát.”

• „A sztoikusok egy, a gyakorlatban követendő erkölcsi tanítást hoztak létre, nem pusztán szavakkal, hanem személyes példamutatással is tanították az embereket.”

• „A szerelmesnek a Szépség megértéséhez szüksége van a látható testi szépségre. Meg kell tanulnia, hogy a különböző szép testek az egyetlen Szépség megnyilvánulásai, és hogy ez a Szépség megjelenhet fizikai testtel nem rendelkező létezőkben is: a művészetben, a tudományban és az erényben.”

• „Ha elemezzük a ma uralkodó eszmei irányzatok többségét, beláthatjuk, hogy az ember sokarcú lénynek képzeli magát: egyféleképpen gondolkodik, máshogyan tanul, egészen másképpen dolgozik, és végül, magánéletének semmi köze sincs az előbbiekhez. Ez a részekre szakadás az embert általában egy aggodalommal teli, bizonytalan állapotba sodorja, mert a sokféle »életmód« között nem találja valódi Énjét.”

• „Nem az a filozófus, aki ismeri azt a számtalan okfejtés, amely a »hivatásos filozófusok« szájából valaha is elhangzott a létről, vagy a tanszékeken kidolgozott, a dolgok valódiságáról vagy valótlanságáról szóló tételeket. A filozófus – ahogy azt maga a szó is jelzi – az, aki a bölcsességet szereti.”

• „Sajnos Buddha alakját manapság sokan egy furcsa szoborral vagy egy távoli legenda szereplőivel azonosítják. Aki beleolvas tanításaiba, arra gondolhat, hogy egy régi, idejétmúlt és csak az ő korában érthető tant olvas. Mélyebben megvizsgálva azonban megláthatjuk, hogy Buddha tanításainak alapja a szenvedés megszüntetése. A szenvedés pedig nem régi és nem is új keletű, mindig is gyötörte az embereket, ezért összeköt minket azokkal a korabeli emberekkel, akik ittak a Megvilágosult szavaiból.”

• „A keletiek közül vannak, akik azt állítják, hogy Tibet a Világ köldöke, szellemi központ, ahonnan az ember származott. Ugyanezt állították az inkák Cuzcóról vagy a görögök Delphoiról, amelyek szintén köldököt jelentenek.”

• „Hogy biztonságosan haladhassunk a jövő felé, tudatában kell lennünk múltunknak: tudatosítanunk kell magunkban a felhalmozott tapasztalatokat és azt a kozmikus célt, amely a kezdetek óta előbbre viszi az emberiséget.”

AJÁNLÓ – JI CSING

Képzeljük el, hogy van egy bölcs barátunk, akivel beszélgetni lehet, akitől kérdezhetünk, és ő válaszol, mintha leveleznénk. Segítséget nyújt, amikor el szeretnénk igazodni az élet kisebb-nagyobb ügyeiben: tökéletesen ismeri a jelent, és a jövő jeleit is közvetíti. Tanácsot adhat apró nehézségekhez, de felfedhet valamit a nagy igazságokból is – attól függően, hogy mit keresünk, és mennyit értünk meg a szavaiból.

Ez a bölcs a Ji Csing, „A Változások könyve”, az emberiség ősi tudásának egyik legrégibb írásos emléke.

Az Akropoliszi esték-sorozat ebben a félévben egy olyan előadással és hozzá kapcsolódó szemináriummal kezdődik, amely a Ji Csingről még kevesebbet tudó érdeklődőket bevezeti a rendszer filozófiai alapjaiba, a mélyebb ismeretekkel bíró látogatókkal pedig szeretnénk megosztani Filozófiai Iskolánk kutatásainak eredményeit. Rákérdezünk arra, hogyan fordultak jóslatért a hatvonalas ábrákhoz, és mit jelentenek a Ji Csing világképében a sors, az eleve elrendeltség és az emberi szabadság. Miért folyamodik valaki a láthatatlan erőkhöz tanácsért? Azért csupán, hogy elkerülje a veszteségeket, a bajt? A Változások könyve sokkal többről szól, mint amit mai fogalmak szerint sikernek, illetve bajnak nevezünk. A kérdező, ha valóban a Ji Csing tanítványává fejlődik, egyben élni tanul, és bölcsebbé válik – Konfuciusz szavaival: „csün-cu”-vá, vagyis nemes emberré.

A szeptember 20-i, pénteki előadás után következő szombati kis „kurzusunk” alkalmat ad arra, hogy együtt és csoportokban kíséreljük meg egy-egy jel megfejtését. Szó esik arról is, hogy milyen típusú jelekkel találkozunk, és arról is, hogyan ébreszthetjük magunkban az intuíciót, azt a képességet, amely a racionális megértésen túl hozzásegít a jelben rejlő válasz befogadásához.

Grúsz Róbert

INFORMÁCIÓK

Rövid hírlevelünk néhány „levélkét” tudott megmutatni. Ha szeretné látni a „fát” is, az Új Akropolisz nemzetközi és magyar szervezetét is megismerni, tekintse meg nemzetközi és magyar weblapjainkat.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org

http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hirlevel” <oinah[kukac]axelero.hu (oinah[at]axelero[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a oinah[kukac]axelero.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

• Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Telefon: 334-2756, hétköznap 16 – 21 óráig.
  
• Győrött: 9021 Munkácsy Mihály u. 1. II. em. Telefon: (96) 322-182, hétköznap 18 – 21 óráig.
  
• Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Telefon: (62) 452-183, hétköznap 18 – 21 óráig.