Bernát Ottilia

A filozófia világnapján Budapesten Bernát Ottilia és Bodonovits Regina tartottak előadást a mesék szimbolikus nyelvéről. A programon sorra vettek számos olyan jelképet, amelyek a különféle kultúrák történeteiben, mítoszaiban egyaránt megjelennek. Ha felfedezzük, mit is jelentenek az időn és téren át más-más népeknél ugyanúgy fellelhető, akár olyan egyszerű szimbólumok, mint a hegy, a fa, a folyó, a kút, a forrás vagy a madár, meglelhetjük, mi az, ami minden emberben közös, a különbözőség ellenére.

A 2022 végén az Új Akropoliszban tartott előadáson a mesékben és mítoszokban vissza-visszatérő szimbólumokkal foglalkoztak. A program elején Bodonovits Regina, az Új Akropolisz Mesekörének tagja felolvasta „Az égig érő fa” című történetet, majd az előadók rávilágítottak, mit is jelentenek a mese egyes elemei a gyermekeknek. A résztvevők ezután összegyűjtötték, hogy ők maguk felnőttként hogyan értelmezik az elhangzottakat. Így máris világossá vált a hallgatóságnak a szimbólumok egyik fontos jellemzője: ki-ki mást és mást érthet meg belőlük, tapasztalatai, érdeklődése, lelkiállapota, életkora szerint. Így, bár a mesék egyetemes jelentést hordoznak, mégis személyre szabott üzenetet olvashatunk ki belőlük.

Emberemlékezet óta az emberiségnek igénye van arra, hogy szimbólumokon keresztül fejezze ki a vele, népével történt eseményeket, helyzeteket, lelkiállapotokat. A világon szinte nincs is olyan hely, ahol ne találnánk az arra a földre jellemző szimbólumrendszert. Miért is született a szimbolikus nyelv, mit mozgat meg a lelkünkben és hogyan?

November 19-én Budapesten.

A buddhista filozófia képeket használ arra, hogy jobban megértsük belső fejlődésünk útját. Az est folyamán egy szimbolikus kép segítségével értelmezzük, hogyan működik az elménk és hogyan mozgósíthatjuk akaratunkat a sokféle széthúzó belső folyamat ellenére, ami a lelkünkben zajlik.

Május 14-én szombaton Győrben.

2022. január végén a Műterem Kávézóban, Budapesten tartott előadást az Új Akropolisz Filozófiai iskola két tagja, amelynek témája a tudatosság volt.

A buddhista filozófia képeket használ arra, hogy jobban megértsük belső fejlődésünk útját. Az est folyamán egy szimbolikus kép segítségével értelmezzük, hogyan működik az elménk és hogyan mozgósíthatjuk akaratunkat a sokféle széthúzó belső folyamat ellenére, ami a lelkünkben zajlik.

Január 27-én csütörtökön Budapesten, a Műterem kávézóban.

Az Új Akropolisz Mesekörének legutóbbi foglalkoztatóján a szervezők A három citrom meséjét dolgozták fel a gyermekekkel, akik nemcsak meghallgathatták, de maguk készítette jelmezekben elő is adhatták a történetet. Ebben a török elbeszélésben a pasa fia találkozik a négy évszakkal, és a tavasz megajándékozza három citrommal: a főhős akkor talál tiszta, szépséges és kedves menyasszonyra, ha ügyesen és odaadóan bánik a gyümölcsökkel. 

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Meseköre hónapról hónapra új történettel, foglalkozással és mesejátékkal várja az óvodáskorú gyermekeket. Legutóbb A kőfejtő című japán népmese kapott helyet a csoport repertoárjában, és a történettel az Alföldi utcai gyermekotthon lakóit is meglátogatták.

Az egyiptomi civilizáció nem a halálra készítette fel az embereket, hanem arra az életre, amely az örök, a maradandó értékek megragadására és megőrzésére épült. Ezért a lélek sorsa foglalkoztatta őket az életben és a halálban egyaránt.

November 17-én 10 órától Budapesten

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Meseköre hónapról hónapra új történettel, foglalkozással és mesejátékkal várja az óvodáskorú gyermekeket. Legutóbb a Tűzmadár című magyar népmese kapott helyet a csoport repertoárjában, és a történettel nyáron még az Alföldi utcai gyermekotthon lakóit is meglátogatták.

Az Új Akropolisz budapesti központjában varázslatos mesevilág elevenedett meg február 23-án, ahol az eseményre érkező kicsik meghallgathatták, sőt el is játszhatták Vízi Péter és Vízi Pál történetét. Ez alkalomból készítettünk egy rövid interjút a filozófiai iskola mesekörének főszervezőjével, Bernát Ottiliával.