Papp Tibor

A régi görögök számára különösen fontosak voltak héroszaik, azaz félisteni származású hőseik. Közülük is kitűnik Zeusz fia, Héraklész, akit mindenhol tisztelet övezett, sőt Spárta egyik királyi családját is tőle származtatták.

November 20-án Budapesten

Kurzusunk körutazásra hív, ahol Kelet és Nyugat bölcseinek legfőbb gondolatait ismerheted meg három fő téma köré csoportosítva: Az ember és önmaga – etika; Az ember és társai – társadalomfilozófia; Az ember és az idő – történetfilozófia. Ezek együttesen segítenek, hogy helytálljunk az életben. Arra inspirálnak, hogy feltegyük az emberi élet nagy kérdéseit, és szembenézzünk az egyéni és közösségi lét kihívásaival.

Március 11-én 18:00-tól Budapesten

Kurzusunk körutazásra hív, ahol Kelet és Nyugat bölcseinek legfőbb gondolatait ismerheted meg három fő téma köré csoportosítva: Az ember és önmaga – etika; Az ember és társai – társadalomfilozófia; Az ember és az idő – történetfilozófia. Ezek együttesen segítenek, hogy helytálljunk az életben. Arra inspirálnak, hogy feltegyük az emberi élet nagy kérdéseit, és szembenézzünk az egyéni és közösségi lét kihívásaival.

Március 4-én 18:30-tól Budapesten

Klímaváltozás, globális válságok, változó világ... hogyan nézzünk szembe az új kor kihívásaival...vagy éppen saját életünk válsághelyzeteivel?

Félre az aggodalommal, vedd kezedbe a gyeplőt és gyere el gyakorlati kurzusunkra, ahol olyan tudással gazdagodhatsz, ami segít, hogy a különböző vészhelyzetekben jobban megálld a helyed.

Február 12-én 18.30-tól Budapesten

Zrínyi Miklós korának emblematikus egyénisége, hős ősök leszármazottja, családja a kor egyik legmeghatározóbb nemesi ága. Dédapja a szigetvári hős, Zrínyi Miklós, unokahúga pedig Zrínyi Ilona, Munkács várának parancsnoka, aki a Thököly-felkelés utolsó bástyájaként évekig ellenállt az osztrák ostromnak, és akinek fia, II. Rákóczi Ferenc, a későbbi fejedelem.

A közönséget Gustav Holst Mars című szerzeménye fogadta az előadáson, ahol a római isten mellett számtalan más nép hadistenéről is beszélt Papp Tibor. A harci indulónak is beillő zeneművet egy kivetített idézet tette még beszédesebbé: „Csupán a gyávaság fogadja el a csapást, mit elkerülni még hatalma van”. Miután a zene elhalkult, a – többségében férfiakból álló – közönség megtudhatta, hogy az előadás napját, március 19-ét, Mars szent ünnepét az ókori Rómában a fegyverek és szántóeszközök megtisztításának szentelték. Bár az est mottója – „Csak az jöjjön, aki bírja!” – kecsegtetett izgalmakkal, a jelenlévő 25-30 férfi ekkor még nem sejtette, hogy a nap végén maga is fegyvert ragadhat majd.

Egy régi történet szerint az indiánok az olyan csapdákat szerették, amelyek nem ölték meg a zsákmányt. Mivel egy étkezésre egy nyúl elég, ezért így a másik hármat el tudták engedni… és bár rendszeresen vadászták a bölényeket és a síksági indiánok szinte mindent a bölényekből készítettek, e miatt a gondolkodásmód miatt több száz év alatt sem irtották ki őket. Az Egyesült Államok kormányának ez alig néhány évtized alatt sikerült: a 19. század végére 60 millió bölényből hírmondó is alig maradt, csakúgy mint a létalapjukat vesztett indiánokból.

„Gyűlölöm a kötöttségeket!” „Először a jogaim, aztán majd beszélhetünk a kötelességekről!” – halljuk nap mint nap. Figyelembe véve, hogy a nép vezetőinek „mentelmi joga” van a felelősségre vonás elkerülésére, talán nem is olyan meglepő ez a dolog. Pedig, ha visszamegyünk az időben, a klasszikus korban a kötelességet a boldogsághoz vezető egyik útnak tartották. Paradoxon lenne? Azt hiszem, nem.