Magyar örökségünk

Állandó a változóban

Zenés-verses est
Helyszín
Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. Rigó u. 6–8.
Időpont
2017.12.09. 16:00

Mi lehet állandó az időben, a természetben és az emberben? Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola tagjai a Weöres Sándor, Reményik Sándor és Kahlil Gibran műveiből összeállított zenés irodalmi esten és az azt követő beszélgetésen azokról az örök értékekről és érzésekről szavaltak és muzsikáltak, amelyek az állandóság bizonyosságát adják a folytonos változásban.

Jószerencse, semmi más!

Gondolatok a sors, a szerencse és a harcos viszonyáról az erények tükrében (gróf Zrínyi Miklós hadtudományi írásai és elmélkedései alapján)

Zrínyi Miklós korának emblematikus egyénisége, hős ősök leszármazottja, családja a kor egyik legmeghatározóbb nemesi ága. Dédapja a szigetvári hős, Zrínyi Miklós, unokahúga pedig Zrínyi Ilona, Munkács várának parancsnoka, aki a Thököly-felkelés utolsó bástyájaként évekig ellenállt az osztrák ostromnak, és akinek fia, II. Rákóczi Ferenc, a későbbi fejedelem.

Éltető természet - Gyógynövényes tavasz

Kezdete
2016.03.05. 15:00
Helyszín
Bartakovics Béla Közösségi Ház Eger, Knézich Károly u. 8.
A tisztulás ereje fizikai, energetikai, érzelmi és gondolati szinten.

Kockázatos változások – Rubik módra

Rubik Ernő 1974-es találmánya, a bűvös kocka tavaly ünnepelte 40. születésnapját. A játék mára nemzetközi hírű lett, és kevés olyan felnőtt akad ma Magyarországon, aki még sosem próbálta a kocka színes mozaikját eredeti állapotába visszarendezni. Bár egy egyszerű logikai játékról van szó, kirakásakor a megoldáskeresésnek ugyanazokat a tekervényes útjait járjuk be, amelyeket az élet más területein.

A 12. számú holttest

Kezdete
2014.01.11. 19:30
Helyszín
Hunyadi Kultúrműhely Budapest, Margit krt. 64/b fszt. 6.

Az enyém a legdrágább az életek között, mert kettőt visszaadott a pillanatnak.

A mesék lélektana, a varázsmesék világa

Kezdete
2013.04.27. 16:30
Helyszín
Concordia Kultúrműhely, Szeged, Szivárvány utca 3/a.

Hogyan ismerhetjük fel a jó mesét? Milyen szimbólumokat rejt a mese?

A magyar kikerics és a Szársomlyó-hegy

Ha ellátogatunk a hazánk déli részén fekvő siklós–villányi hegyvidékre, nem hagyhatjuk ki az értékes botanikai kincseket rejtő Szársomlyó-hegyet. A Nagyharsány mellett emelkedő Szársomlyó már messziről látható, magányos piramisként magasodik a táj fölé a Dráva síkján, bár alig magasabb 400 méternél. Távolról vulkánnak tűnik, egy hajdani utazó szerint olyan, mintha „egy rég kialudt tűzhányónak söveges cukorra emlékeztető kúpja integetne”, de valójában mészkőhegy. Kőzetei és növényvilága földtörténeti tanúként őrzi a régmúltat.

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842)

„Székely hegyekből messzi Ázsiába, Az őshazába vándorolt ki ő, Feje felett a vén, szent Himalája, Tán öregebb, mint maga az Idő. Ott rótta a betűket és kereste Puszták homokján vérei nyomát, Meglátogatta ínség, balszerencse, De ő csak várt és vándorolt tovább.” Juhász Gyula: Ének Kőrösi Csomáról Kőrösi Csoma Sándor, a messzeségek vándora, kis székely fiúból vált az ősmagyarok kutatójává és az első európai tudóssá, aki tanulmányozta a tibeti nyelvet és kultúrát. Már gyermekkorában kitűnt társai közül fáradhatatlanságával.

Mese Lélektől Lélekig

Kezdete
2012.06.21. 18:00
Helyszín
Új Akropolisz Kulturális Egyesület pécsi központja, 7621 Pécs, Teréz u.1.

Kétrészes előadássorozat leendő és gyakorló szülőknek, nagyszülőknek, meserajongóknak, s mindenkinek, aki lelke egy zugában őrzi még az örök gyermeket, avagy szeretne rátalálni.

Mese Lélektől Lélekig

Kezdete
2012.05.19. 16:00
Helyszín
Hunyadi Kultúrműhely Budapest, I. Attila út 29. I/7 (kaputel: 24)

Hogyan ismerhetjük fel a jó mesét? Milyen szimbólumokat rejt a mese? Hogyan válik a mese lelki táplálékká?