Sztoikus filozófia

Nagy kérdés, hogy hogyan lehetünk boldogok vagy legalábbis boldogabbak. Ha valamihez, akkor ehhez valóban értettek a sztoikusok. Ennek járunk utána és próbáljuk ki néhány gyakorlatukat az előadás és beszélgetés során.

December 11-én szombaton Budapesten, a Műterem kávézóban.

A sztoikusok életszemlélete az egyik legsikeresebb látásmód, főleg nehéz időkben, főleg azoknak, akik elég bátrak ahhoz, hogy merjenek változtatni önmagukon és merjenek tenni másokért.

Április 16-án csütörtökön, reggel 06.00 órától a virtuális térben.

A sztoikusok életszemlélete az egyik legsikeresebb látásmód, főleg nehéz időkben, főleg azoknak, akik elég bátrak ahhoz, hogy merjenek változtatni önmagukon és merjenek tenni másokért.

Április 20-án hétfőn, reggel 06.00 órától a virtuális térben.

A sztoikusok életszemlélete az egyik legsikeresebb látásmód, főleg nehéz időkben, főleg azoknak, akik elég bátrak ahhoz, hogy merjenek változtatni önmagukon és merjenek tenni másokért.

Április 23-án csütörtökön, reggel 06.00 órától a virtuális térben.

Nagy kérdés, hogy hogyan lehetünk boldogok vagy legalábbis boldogabbak. Ha valamihez, akkor ehhez valóban értettek a sztoikusok. Ennek járunk utána és próbáljuk ki néhány gyakorlatukat az előadás és beszélgetés során.

Az előadásra regisztrálni a regisztracio[kukac]ujakropolisz.hu címen lehetséges.

November 17-én szerdán Budapesten.

A sztoikusok híresek a lelki békéjükről, ami nem közönyös állapot, hanem a derű mélyebb formája. Elérése nem magától értetődő, hanem kitartó „belső munkát” igényel, amely később „busásan megtérül”, mert nemcsak a nyugalmunkat biztosítja, hanem a folyamatos fejlődésünket is.

Ismerd meg a sztoikus lelki viszonyulást egy Facebook elő előadáson keresztül, amely segíthet megbirkózni a változó életkörülményekkel! Eredményességét több száz év tapasztalat és modern kutatások is igazolják.

Ha csalódunk valakiben, akkor jó, hogyha tudatosítjuk - tanítják a sztoikusok, - hogy valójában nem az illetőben csalódunk, hiszen ő a saját természete szerint cselekszik, hanem abban a képben, amit alkottunk róla. Ez az, amiről a csalódás pillanatában kiderül, hogy nem felelt meg a valóságnak. Ha ezért az illetőt hibáztatnánk, az olyan lenne - fogalmazza meg Marcus Aurelius egyik rövid elmélkedésében - , mint ha egy fügefától várnánk el, hogy olyan gyümölcsöt teremjen, amiben nincs lé, vagy egy csecsemőtől várnánk el, hogy ne sírjon.