Esemény típus
Előadás
Időpont
Helyszín
Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8.
Két istent ismerhetett meg a mitológia, a történelem, a képek, a filmek és a tánc szemszögéből, aki részt vett Bernát Ottilia és Rusznák György 2015. február 28-i előadásán a Főnix Kultúrműhelyben. A Héphaisztoszról (vagy Vulcanusról) és Aphroditéről (Venusról) szóló szemináriumon az archetípuskutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogyan fedezhetjük fel magunkban a szépségnek, harmóniának, alkotásnak és művészetnek ezt a két védnökét, és mit tehetünk, hogy árnyoldalukat egyre kevesebbé, jó oldalukat pedig egyre inkább kihozhassuk magunkból mindennapjainkban.
A zseni, aki mégis gúny tárgya
Az a férfi például, akiben a hét férfi archetípus közül Héphaisztosz ereje a legmeghatározóbb, minden bizonnyal magának való, műhelye csendes alkotómagányát bármely társaságnál előbbre tartó kézügyes lesz. Az ő ereje, hogy meglátja, sőt meg is tudja alkotni a szép tárgyakat. Minderre azonban nem pénzkereseti lehetőségként tekint. Számára a munka életmód, és lételeme, hogy
rátaláljon azokra az élethelyzetekre, amelyekben megcsillogtathatja kézműves tehetségét. Mégis lehet, hogy ritkán akad erre lehetősége, hiszen – árnyoldala, hogy – alig látni a szabad levegőn, és mivel elvétve mutatkozik társaságban, mások sem tudnak közel kerülni hozzá. Ahogy a fél lábára sánta Héphaisztoszt a többi isten, úgy ezt a személyiségtípust is gúny tárgyává tehetik embertársai, különösen, ha ezt szó nélkül hagyja. A Héphaisztosz-ember feladata ezért az, hogy „kicsit több objektivitással szemlélje az életet, és ki tudja fejezni mindazt az értéket, amely lelke barlangja mélyén rejtőzködik. Legyen saját élete alakítója is, nem csak az anyagé. Minden munka, a legnagyobbtól a legkisebbig alkalmat adhat erre. Ekkor nagyobb harmóniát teremt önmagában, a többiekkel és a természettel” – mondta Rusznák György, majd a levetített filmrészletekkel (mint a McGyver vagy a Vikingek című sorozatok jeleneteivel) és a bemutatott „híres Héphaisztoszokkal” (mint pl. Toulouse Lautrec) még inkább fellebbentette a fátylat a típus hús-vér alakjairól.
Szerelem, az inspiráció
És mi – vagy még inkább: ki – támogathatja Héphaisztoszt ebben az átalakulásban? Mitológiai párja, Aphrodité, akinek alakját Bernát Ottilia segített megragadni számos nép hagyományából merített párhuzamokkal. A köré gyűlt hölgyvendégek még egy rövid venusi táncot is elsajátíthattak, majd egy ógörög, a múzsaistennőnek címzett himnusz is elhangzott:
„Zengem az istennőt, aki Kyproszban született: ő
mézes ajándékot hoz a földre, örök mosolyával
isteni arcán, és kifakasztja a vágy bimbóit.
Üdvözlégy, gyönyörű gyönyöröknek asszonya! add meg
a szerelemgyújtó dalolásnak drága hatalmát:
minden isten előtt teneked zendüljön az ének!”
Költők, dalnokok, szobrászok és bármely művész ihlető múzsája ez az istennő, aki arra ösztökéli követőjét, hogy a legmagasabb érzelmekből merítkezve a legszebb és legtisztább formákban fejezze ki gondolatait. Aphrodité csábereje csupa csillogás és tehetség, a leghíresebb színésznőkben öltött testet: Marilyn Monroe vagy Karády Katalin (akik egy-egy filmrészleten is szerepet kaptak) is megélték ezt az erőt. De nemcsak vers vagy műalkotás készítésére ösztönöz Aphrodité, hanem nemes tettekre is: ő a tökéletes szépség, a harmónia, a szerelem istennője, az örök fiatalság szimbóluma, aki – ahogy az igaz szerelem – a legjobbat hozza ki belőlünk.
Ennek a szerelemnek azonban létezik egy „földibb”, vágyteli változata is, és az a nő, akiben Aphrodité ereje a legmeghatározóbb, kapcsolataiban lealacsonyodhat a puszta szexualitás és az ösztönök szintjére. Ilyenkor a vágyak ide-odakapó, örök kergetése, a futó kapcsolatok miatt sok csalódás érheti. Az előadó gombolyította gondolati fonál innen vezette a kiút felé a női lélek bolyongó, földi Aphroditéját: „Ezért ennek a személyiségtípusnak a feladata, hogy megtanuljon a látszat mögé nézni, és a test érzékein túl a lélek szenzorait is tudatosítani. Önuralmat kell gyakorolnia és a céltalan kacérkodást felváltani a valóban a jóra való ihletésre. Közben azonban önmagát sem szabad feladnia, újra és újra erőt kell merítenie Aphrodité örök fiatalságából, és maga elé is új célokat kell kitűznie, hiszen csak az képes másokban is tüzet gyújtani, aki önmagában is élteti a lángot.”
Bujáki Márton
photo credit: ilker ender via photopin cc
A zseni, aki mégis gúny tárgya
Az a férfi például, akiben a hét férfi archetípus közül Héphaisztosz ereje a legmeghatározóbb, minden bizonnyal magának való, műhelye csendes alkotómagányát bármely társaságnál előbbre tartó kézügyes lesz. Az ő ereje, hogy meglátja, sőt meg is tudja alkotni a szép tárgyakat. Minderre azonban nem pénzkereseti lehetőségként tekint. Számára a munka életmód, és lételeme, hogy
rátaláljon azokra az élethelyzetekre, amelyekben megcsillogtathatja kézműves tehetségét. Mégis lehet, hogy ritkán akad erre lehetősége, hiszen – árnyoldala, hogy – alig látni a szabad levegőn, és mivel elvétve mutatkozik társaságban, mások sem tudnak közel kerülni hozzá. Ahogy a fél lábára sánta Héphaisztoszt a többi isten, úgy ezt a személyiségtípust is gúny tárgyává tehetik embertársai, különösen, ha ezt szó nélkül hagyja. A Héphaisztosz-ember feladata ezért az, hogy „kicsit több objektivitással szemlélje az életet, és ki tudja fejezni mindazt az értéket, amely lelke barlangja mélyén rejtőzködik. Legyen saját élete alakítója is, nem csak az anyagé. Minden munka, a legnagyobbtól a legkisebbig alkalmat adhat erre. Ekkor nagyobb harmóniát teremt önmagában, a többiekkel és a természettel” – mondta Rusznák György, majd a levetített filmrészletekkel (mint a McGyver vagy a Vikingek című sorozatok jeleneteivel) és a bemutatott „híres Héphaisztoszokkal” (mint pl. Toulouse Lautrec) még inkább fellebbentette a fátylat a típus hús-vér alakjairól.Szerelem, az inspiráció
És mi – vagy még inkább: ki – támogathatja Héphaisztoszt ebben az átalakulásban? Mitológiai párja, Aphrodité, akinek alakját Bernát Ottilia segített megragadni számos nép hagyományából merített párhuzamokkal. A köré gyűlt hölgyvendégek még egy rövid venusi táncot is elsajátíthattak, majd egy ógörög, a múzsaistennőnek címzett himnusz is elhangzott:
„Zengem az istennőt, aki Kyproszban született: őmézes ajándékot hoz a földre, örök mosolyával
isteni arcán, és kifakasztja a vágy bimbóit.
Üdvözlégy, gyönyörű gyönyöröknek asszonya! add meg
a szerelemgyújtó dalolásnak drága hatalmát:
minden isten előtt teneked zendüljön az ének!”
Költők, dalnokok, szobrászok és bármely művész ihlető múzsája ez az istennő, aki arra ösztökéli követőjét, hogy a legmagasabb érzelmekből merítkezve a legszebb és legtisztább formákban fejezze ki gondolatait. Aphrodité csábereje csupa csillogás és tehetség, a leghíresebb színésznőkben öltött testet: Marilyn Monroe vagy Karády Katalin (akik egy-egy filmrészleten is szerepet kaptak) is megélték ezt az erőt. De nemcsak vers vagy műalkotás készítésére ösztönöz Aphrodité, hanem nemes tettekre is: ő a tökéletes szépség, a harmónia, a szerelem istennője, az örök fiatalság szimbóluma, aki – ahogy az igaz szerelem – a legjobbat hozza ki belőlünk.
Ennek a szerelemnek azonban létezik egy „földibb”, vágyteli változata is, és az a nő, akiben Aphrodité ereje a legmeghatározóbb, kapcsolataiban lealacsonyodhat a puszta szexualitás és az ösztönök szintjére. Ilyenkor a vágyak ide-odakapó, örök kergetése, a futó kapcsolatok miatt sok csalódás érheti. Az előadó gombolyította gondolati fonál innen vezette a kiút felé a női lélek bolyongó, földi Aphroditéját: „Ezért ennek a személyiségtípusnak a feladata, hogy megtanuljon a látszat mögé nézni, és a test érzékein túl a lélek szenzorait is tudatosítani. Önuralmat kell gyakorolnia és a céltalan kacérkodást felváltani a valóban a jóra való ihletésre. Közben azonban önmagát sem szabad feladnia, újra és újra erőt kell merítenie Aphrodité örök fiatalságából, és maga elé is új célokat kell kitűznie, hiszen csak az képes másokban is tüzet gyújtani, aki önmagában is élteti a lángot.”
Bujáki Márton
photo credit: ilker ender via photopin cc
Előadó
Szerző