Harmóniában szívvel-lélekkel

Dr. Németh István belgyógyász és akupunktúrás orvos belső motorunkról, a szívről tartott előadást 2018. február 24-én az Új Akropolisz Központjában. A filozófiai iskola Rigó utcai előadótermét megtöltő érdeklődők az este folyamán közelebbről is megismerkedhettek ennek a szervnek – amelynek az ősi kultúrákban kitüntetett szerep jutott – az orvosi és szimbolikus vonatkozásaival.

„Tudományos szempontból vizsgálva a szívünk egy „jól működő pumpa”, de ha máshogyan, máshonnan közelítjük meg, akkor feltárulnak mélyebb titkai és üzenetei.” – indította fejtegetéseit a szakavatott gyógyító.

Az ősi kínai és egyiptomi gondolatkörben a szív sokkal többet jelentett egy „eszköznél”, amely csupán a vér továbbítására szolgál. Az írásképeikben korsóként megjelenített testrészben az ember központját tisztelték. Azt a legfőbb irányítót, ahol a kínaiak szerint a Shen (Szellem, Lélek, Tudat) lakozik. Az ősi iratok szerint ez egyfajta tüzes, mennyei impulzus, amely az élet forrásaként születésünkkor áramlik belénk és ami egész életünk alatt összeköt bennünket a láthatatlan, Égi világgal és meghatározza szellemi céljainkat.

Az egyiptomi kultúrában többek között a szívmérlegelés kapcsán kaphatunk képet a szív életünkben betöltött szerepéről. Azt tanították ugyanis, hogy az elhunyt lelke halál után találkozik Anubisszal, a sakálfejű, sötétben is látó istenséggel, aki lélekvezetőként a szívmérlegelés helyszínére kíséri a holtat. Itt a mérleg egyik serpenyőjébe az érkező szíve (a gondolatokat és érzelmeket irányító értelem székhelye), a másik serpenyőbe pedig Maatnak, az igazság istennőjének tolla kerül. Ha ez a kettő egyensúlyban van, akkor az igaz, tiszta szívű lélek kiléphet a Fénybe és bebocsátást nyer Ozirisz halhatatlan birodalmába. Ha viszont a szív nehezebb, mint Maat tolla, akkor a még fejlődésben lévő, kereső lélek újabb testet öltéssel kap lehetőséget a változtatásra.

A legtöbb ősi tanítás szerint a szív és a benne lakozó felsőbbrendű tudás nemcsak a túlvilági létre, hanem az e világi jólétre is kihatással van. A kínaiak öt elem tanként ismert rendszerében a szív a Tűzhöz tartozik, ami a többi elemmel együtt (Fa, Föld, Fém, Víz) az ember felépítésének, működésének és így a kínai orvoslás rendszerének is az egyik alapja. Minden ember az öt elem kombinációinak egyedi elegyéből áll, ahol minden elem egyfajta minőséget testesít meg. Az életben ezek az elemek folyamatosan és ciklikusan alakulnak át egymásba, ám ha ennek a mozgásnak és áramlásnak valami gátat vet, akkor a pangás következtében problémák léphetnek fel. Ahogy a taoista mondás is tartja: „Ahol nem kering, ott fáj, és ahol fáj, ott nem kering. ”

Közelebbről megvizsgálva a rendszert: a Szívben megtestesült Tűz elemhez tartozik a melegség, az öröm, a lelkesedés, a kapcsolatteremtés, az őszinte és nyitott kommunikáció mellett a szeretet és a szeretet elfogadásának a képessége. Másrészt az emberi értelemmel kapcsolatos megkülönböztetőképesség forrása is itt található.

A szív szellemi erejét működésbe hozva segítségével képesek leszünk szeretni és szeretve lenni, örömünket és tudásunkat másokkal megosztani. És ha ez a tűz táplálja terveink megvalósítását, tetteinket is, azaz „szívből kívánunk/teszünk” valamit, akkor ennek a tűznek a teremtő erejével megvalósulhatnak saját magunk megismeréséhez és irányításhoz fűződő álmaink. Mindemellett, mivel a szívben lakik az intelligencia, vagy más néven a tiszta értelem, általa megragadhatjuk a dolgok igazi lényegét.

Ha gondját viseljük szívünknek, felvesszük vele a kapcsolatot, azaz ”hallgatunk a hangjára”, akkor megnyithatjuk a többi ember felé, hogy megtapasztalhassuk nemes energiáit, egység- és közösségalkotó erejét.