Dr. Havasi Ferenc cikkek
„A sakkot indiai bölcsek alkották meg, hogy általa az életről tanítsanak. Segítségével olyan tudásra tehetünk szert, amelyet az életünk szinte összes területén kamatoztathatunk.” Dr. Havasi Ferenc és Kenderesi Péter az Új Akropolisz gondozásában hamarosan megjelenő könyvükben a „királyok játéka” és a filozófia kapcsolatát tárják olvasóik elé. A kötet végére még a kezdő sakkozók is olyan elméleti és gyakorlati tudásra tehetnek szert, amely – a sakk és az élet közti párhuzam révén – segíthet eligazodni az élet adta kihívások között.
A szerzők informatikusként igyekeznek rendszerszintű, okokat és okozatokat összekötő, praktikus ismeretekre szert tenni. Így lelkes amatőrökként a sakk bámulatos összetettsége is lenyűgözi őket, ami a játék tanulmányozására, történelmi-kulturális-filozófiai hátterének kutatására inspirálta mindkettejüket. Ráadásul több mint tíz éve követnek filozófiai életmódot az Új Akropolisz Filozófiai Iskola tagjaként. Így bármihez nyúlnak az életben, legyen az játék, munka vagy a természet szemlélése, a jelenségek mögötti törvényszerűségeket keresik. Az Új Akropolisz kurzusain elmélyedtek szimbolizmusban, vallástörténetben, filozófiai tanokban, így ebben a kötetben megkísérelték a sakknagymesterek elméleteit és tapasztalatait az élet különböző területein alkalmazható tudássá lefordítani.
A címben felvillantott témát nagyon sokféleképpen meg lehet közelíteni. Carol S. Dwek, aki az amerikai Stanford Egyetemen pszichológiaprofesszor, tudományos úton tette ezt meg. Fő kutatási témája a motivációval és ezen keresztül a sikerességgel kapcsolatos. Azt vizsgálta, hogy mi a titka annak, hogy valaki hosszabb távon motivált maradjon, és így jó eredményeket érjen el: például jók legyenek a jegyei az iskolában, vagy akár az érettségin, az üzleti életben éveken át jól menő vállalatot vezessen, vagy sportolóként, edzőként az élre törjön.
A sakk eredete a legendák világáig nyúlik vissza. A legvalószínűbb verzió szerint indiai bölcsek találták ki kb. 1500 évvel ezelőtt. Ami ma játék, egykor tanítási segédeszköz volt. A középkori Európában például egyike volt a hat lovagi művészetnek, amelyet az ifjaknak el kellett sajátítaniuk, hiszen a sakk lényeges elvei – hiába változtak a figurák és bizonyos szabályok az egyes kultúrák hatására – mindig is hasznos kulcsot adtak az élet kihívásaihoz.