Budapest

Mi a legnagyobb szerencsétlenség, ami egy királyi főszakácsot érhet? Valószínűleg a rátelepedő téli nátha, ami megfosztja kiváló ízlelőképességétől. Így járt Zamatbirodalom palotai konyhájának első számú embere is. Főtt a feje szegény párának, hogyan teljesítse a szeszélyes és igen válogatós Nyalánka királykisasszony legújabb kívánságát, aki a január 25-i vasárnapi királyi ebédre a jól bevált sütemények, nyalókák és csokoládék helyett ezúttal valami egészen új dolgot kért: salátát – persze édeset.

Bár az időjárás-előrejelzés nem kecsegtetett sok jóval, közel tizen vágtunk neki január 18-án a Kutya-hegynek, hogy Polgári Természetőr Csoportunkkal és alkalmi önkénteseinkkel ismét segítsük a természetvédelmi őr munkáját.

Rosencrantz és Guildenstern halott – szól Tom Stoppard filmjének címe, melyben a Hamlet-történet két kevésbé ismert figurája kerül nagyító alá. Ahogy a címből is kiderül, ők sem érnek boldogabb véget, mint a központi szereplők. Újabb tragédia a tragédiában – mondhatnánk. Mégis, mikor Kovács Balázs, az Új Akropolisz Szophia filmklubjának vezetője arra kérte a nézőket, próbálják meghatározni, mit láttak: mindennapi csetlés-botlásokról szóló komédiát, súlyos bűnből induló, visszafordíthatatlan tragédiát, vagy feloldást is adó drámát, a válasz nem volt könnyű. Még a tragikomédia, vagy inkább a „komitragédia” tűnt a legpontosabbnak. De mitől lesz mulatságos egy tragédia bármely vetülete, és hogyan lehet súlytalan két halál? A 2014. december 6-i filmklub a kis emberekről, a hősi létet visszautasító és mégis áldozattá váló „civilekről”, a magukról mit sem tudókról szólt.

„A nő annyiféle arcot ölthet, akár a kaleidoszkóp kristályai, amelyek ezernyi, folyton változó formát mutatnak.” Ezekkel a szavakkal kezdi A nő, istennők leánya című könyvét Laura Winckler francia filozófusnő. 2014. november 29-én, az Új Akropolisz Kiadó gondozásában frissen megjelent kötet bemutatóján Bernát Ottilia, Nagy Ildikó és Boldizsár Ildikó azt kutatták a jelenlevőkkel, hogyan ismerhető meg négy görög istennő – Aphrodité, Athéné, Démétér és Héra – alakján keresztül ez a sokféleség.

Ismerd meg önmagad – szól a delphoi jósda bejáratának ismerősen csengő felirata. Ahogy szinte minden görög, a híres filozófus, Platón is ismerte, és gyakran idézte is ezt a mondást. Manapság mégis mintha luxussá, vagy épp hóborttá vált volna az efféle kutakodásra szánt idő. Ezért az UNESCO által meghirdetett A filozófia világnapja alkalmából idén merész kísérletbe fogott az Új Akropolisz Platón-kutatócsoportja. Az egypercesek, zanzák és kivonatok korának igényeit figyelembe véve egy este 6 platóni párbeszéd esszenciáját próbálták átadni a Főnix Kultúrműhelyben.

Előadás a férfi archetípusokról a Főnix Kultúrműhelyben Napjaink isteni férfiúi címmel tartott előadást november 15-én Rusznák György történész az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Rigó utcai központjában. Az előadáson az ismert férfitípusokon keresztül nyertek mélyebb betekintést a görög mitológiába a hallgatók, és az ókor isteni jellemei révén önmaguk jellemvonásait láthatták kikristályosodni. A férfi archetípusok megismerése egy ösvénye lehet az önismeret rögös útjának, sőt, a szimbolikus gondolkodással az egyéni különbségekből közösségi erényeket kovácsolhatunk.

Polgári természetőr csapatunk október 5-én hathatós segítséget kapott: a Kaffka Margit Általános Iskola diákjai és pedagógusai velünk tartottak, hogy hasznos munkán és játékos feladatokon keresztül kerüljenek közelebb a természethez. A tizenhárom felnőttből és közel ötven iskolásból álló csapat három csoportban vágott neki a Szénások Fokozottan Védett Természetvédelmi Terület megismerésének.

Gyönyörű, késő őszi napsütésben indultak Pest titkainak felfedezésére szeptember 28-án délelőtt a városi séta résztvevői. A csapat az ókori római kori limes (határ) Március 15. tér gránitburkolatába vágott nyomvonalán indult felfedező útjára.

Tavalyi gyógynövényekről szóló kurzusa után ismét az egészséges életmód jegyében tart előadássorozatot a Főnix Kultúrműhelyben Dobó Edit. Az Éljünk harmóniában sorozat célja, hogy olyan egyszerű, praktikus módszereket adjon át, melyek segítenek, hogy tudatosabban odafigyeljünk önmagunkra, környezetünkre és a természetre, így javítják életminőségünket. Első alkalommal a Hold került a figyelem középpontjába.

El Camino – avagy Szent Jakab útja, az egyes források szerint ókori, mások által középkori hagyománynak tartott zarándoklat, amelynek évről-évre százezrek vágnak neki, hogy megtegyék a több száz kilométeres utat a spanyol Santiago de Compostelába. Pálosi-Magyar Myrtill régész, az Új Akropolisz Filozófiai Iskola előadója maga is legyalogolta a 900 kilométeres távot, és 2014. szeptember 20-án, filmes élménybeszámolóval egybekötött esten a közönséggel együtt azt kutatta, milyen párhuzamot lehet vonni a hétköznapi élet és az el Camino között.