Történelem

Az ember, aki nem tudja kicsoda, honnan jött és merre tart, bajba sodorhatja magát döntéseivel, az élethelyzetekre adott reakcióival. Ez történt Szophoklész Oidipuszával és Alkibiadésszel is, a híres-hírhedt görög hadvezérrel. Ez megtörténhet bármelyik kor emberével és velünk is, ha nem tudjuk kik, mik vagyunk emberként általában.

Április 17-én

Az ókori görög világ vallásában és mindennapjaiban nagyon fontos szerepet játszottak a misztériumok. Csak az a bökkenő, hogy ezeknek a többsége titkos volt, ezért csak morzsák őrződtek meg belőlük a ránk maradt szövegekben.

Május 12-én 

Az előadáshoz online lehet csatlakozni 18.20-tól e ZOOM linkre kattintva.

Labirintus, bikafejű, embertestű szörny, és egy bátor ifjú, bárddal a kezében... Thészeusz története slamköntösbe bújtatva éled újra, hogy rávilágítson: a társadalmi szerepvállalás kortól és világrendtől függetlenül toplistás fontosságú kérdés.

Szeptember 11-én Budapesten

Az előadásra regisztrálni a regisztracio[kukac]ujakropolisz.hu címen lehetséges.

Labirintus, bikafejű, embertestű szörny, és egy bátor ifjú, bárddal a kezében... Thészeusz története slamköntösbe bújtatva éled újra, hogy rávilágítson: a társadalmi szerepvállalás kortól és világrendtől függetlenül toplistás fontosságú kérdés.

November 14-én Budapesten

Az előadásra regisztrálni a regisztracio[kukac]ujakropolisz.hu címen lehetséges.

Arra, hogy szükség van a makulátlan jellemből, az ember lényegi mivoltából fakadó erkölcsi szintre, több mint kétezer éve legtöbb művében már Platón is rámutatott, később pedig ugyanígy tett Kant és minden követője.

Nem is létezett olyan, magát filozófusnak valló ember vagy nagy gondolkodó, aki kétségbe vonta volna ennek szükségességét, noha a klasszikus világ összeomlása után ezt az egyébként nyilvánvaló tényt teológiai, politikai, társadalmi vagy pusztán gazdasági megfontolásoknak vetették alá.

A szemünk előtt zajlik le a világ gyökeres lelki, gondolati és környezeti átalakulása. Megdőlnek jól ismert értékrendek, változnak a szokások, jönnek elő régen elfeledettnek hitt gondolati rendszerek. Vajon mi ennek az oka? Tényleg egyfajta új középkor küszöbére érkeztünk? A kutatók egy része már a nyolcvanak évek vége óta új középkorról beszél. Igazuk van?

Február 29-én 18.00 órától Budapesten

Május utolsó vasárnapján Rusznák György történész vezetésével eredtek a rómaiak nyomába az Új Akropolisz Filozófiai Iskola által szervezett aquincumi séta résztvevői. Többek között megtudhatták, hogy az Amfiteátrumban gyakorta nem halállal végződött a gladiátorjáték, hogy csak néhány nap kellett a váláshoz, hogy már az ókori Rómában volt padlófűtés, és hogy a bikaölő Mithrász hívei nem is öltek bikát. A néhány órás, színes részletekkel tarkított időutazáson a huszonhat látogató elképzelhette, hogyan élték a Duna mentén hétköznapjaikat a rómaiak.

Janus a kezdetek istene volt, akinek ősiségéhez nem fér kétség. Eredete sokak szerint etruszk gyökerekre vezethető vissza, ő maga azonban olyan istenség, amely Rómához kapcsolódott, de túlélte az ókort, és a mai napig használjuk a „Janus-arcú” kifejezésünkben. Ez mostanra valamilyen álcára, olyan kettősségre utal, amely a kétarcúsággal párosul, de csak azért, mert az évszázadok során elfelejtettük ennek a szimbólumnak a valódi jelentését.

Konfuciusz, más néven Kung Fu-ce mester a Kelet egyik legismertebb bölcse volt, akiről később egy egész tant neveztek el, s aki, bár nem volt vallásalapító, gondolataival több mint két évezredre gyakorolt óriási szellemi hatást. Önmagáról azt vallotta, hogy nem teremt új dolgokat, csupán a régi értékeket támasztja fel és vezeti új formákba. Az arisztokrata családból származó Konfuciusz élete meglehetősen egyszerű volt, mentes minden nagy fordulattól és drámai eseménytől.

Mitől válnak Bruno nézetei számunkra olyannyira aktuálissá? Ennek elsősorban két oka van: először is elmondhatjuk, hogy ma is egy Brunóéhoz hasonló, átalakuló korszakban élünk. Akkoriban, a 16. század végén az emberek a reneszánsz végét és az ellenreformációt élték át. Galilei (1564–1642) megfogalmazta a szabadesés törvényeit (1602), felfedezte a Jupiter holdjait és elősegítette a kopernikuszi világkép diadalát. A szellemi átalakulás korszaka volt tehát – akárcsak ma.