Dr. Bujáki Márton

A kínai asztrológia szerint nemcsak 12 állatövi jegy, hanem öt elem – Fa, Tűz, Föld, Fém és Víz – is folyamatosan kifejti hatását, az egyes elemek pedig kétévente váltják egymást (egy Jang és egy Jin időszak múltán). Egy egyszerű számítással kiderül, hogy legutóbb 60 esztendeje telt el a „Föld Kutya” éve, és ezután újabb 60 évet kell majd várni rá, így érdemes megragadni a lehetőségeket, amelyeket magával hoz.

A Mandarinok című filmről beszélgettek a résztvevők az Új Akropolisz Filozófiai Iskola legutóbbi filmklubján. A 2014-ben legjobb idegen nyelvű filmként Oscar-díjra jelölt észt-grúz koprodukció a mai napig tisztázatlan státusú Abháziába, az 1992-es grúz-abház konfliktus kellős közepébe kalauzolja a nézőket. A gyilkos háború helyett azonban a belső harc jut sokkalta hangsúlyosabb szerephez, és fő kérdéssé válik, hogy le lehet-e mondani a bosszúról és helyét átveheti-e a megbocsátás, megismeréssel feloldható-e a gyűlölet, és az emberség és méltóság képes-e mintául szolgálni másoknak. A filmvetítést követő beszélgetést Udvardi Veronika és Bujáki Márton vezette.

Vészterhes időben, mikor a történelem vad szava már-már elhiteti az emberekkel, hogy egymás ellenségei, vajon nyílhat-e út az emberség, a jóság és igazságosság újrafelfedezésére?

Szeretettel várunk minden film- és filozófiarajongót, akik örömmel fedezik fel a műalkotások mögötti mély erkölcsi mondanivalót, és szívesen beszélgetnek arról, hogyan ültethetjük át a megérlelt magvas gondolatokat mindennapi életünkbe.

„Van kérdésed?” – ezzel a szlogennel hirdette meg 2017-ben a Filozófusok Éjszakáját az Új Akropolisz, és a programon szép számmal érkeztek a felvetések időről, sorsról, szabad akaratról, helyes cselekvésről, boldogságról és megannyi határokat feszegető és embert próbáló témáról. A kerekasztal-beszélgetéseken a közös nevező megtalálásához a szervezők Buddha, Konfuciusz, Platón, Marcus Aurelius, egyiptomi bölcsek és számos más filozófus gondolatait hívták segítségül.

Mi az, ami serkenti, és mi az, ami gátolja a mindenkiben ott szunnyadó kreativitást? Hogyan zajlik az új ötletek születésétől a megvalósításig tartó alkotófolyamat? Mi a különbség a képzelőerő és a képzelgés között? Többek között ezek a kérdések is felmerültek az Új Akropolisz Filozófiai Iskola „Café Szókratész” programsorozatának áprilisi állomásán. A beszélgetőműhelynek otthont adó Jurányi Házban csak a frissítők fogytak gyorsan, nem úgy a jelenlévők érvei, amelyek órákon át váltották egymást.

Zrínyi Miklós korának emblematikus egyénisége, hős ősök leszármazottja, családja a kor egyik legmeghatározóbb nemesi ága. Dédapja a szigetvári hős, Zrínyi Miklós, unokahúga pedig Zrínyi Ilona, Munkács várának parancsnoka, aki a Thököly-felkelés utolsó bástyájaként évekig ellenállt az osztrák ostromnak, és akinek fia, II. Rákóczi Ferenc, a későbbi fejedelem.

Mára számos kutatás bizonyítja, hogy amit lélekben vagy gondolatban átélünk, annak a testünkre nézve is következményei lesznek. Olvasni betegségek pszichés gyökeréről vagy a pozitív gondolatok gyógyhatásáról. Test és lélek ilyetén vélt kapcsolatára alapozták hipotézisüket amerikai kutatók, amikor azt vizsgálták, vajon a bűntudat és a fizikai súlycipelés – a köznyelvi fordulatnak megfelelően – csakugyan hasonló élettani és viselkedési hatásokat vált-e ki.

A férfi archetípusokat feldolgozó előadássorozat záróakkordjaként Apollónról tartott szemináriumot Rusznák György történész az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Hunyadi Kultúrműhelyében. Az előadást Kallimakhosz himnuszával nyitotta meg, majd hozzátette: „Apollónhoz emelkedett szavak illenek” – hiszen az isteni mintakép jeleníti meg a harmóniát, az elmélyült zenészt és a pontos íjászt, ő az, aki mindenütt rendet akar látni maga körül, aki jó megjelenésű, sármos és szikrázóan intelligens.